Az alábbiakban a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam és Jogtudományi Karának Kereskedelmi és Agrárjogi Tanszékén 2025-ben írt Diplomamunkám olvasható. A Diplomamunka bárki számára hozzáférhető az egyetem repozitóriumában.
A szerző Miklósi Tibor okleveles építészmérnök, jogi szakokleveles mérnök, építész tervező, felelős műszaki vezető, építési műszaki ellenőr. A fenti cikk, vagy bármely részének továbbközlése csak a szerző és a forrás megnevezésével engedélyezett! Minden jog fenntartva!
2.1 Az építési napló és története. 6
2.2 Az építési napló vezetésének általános szabályai 7
2.3 Az építési napló megítélése a gyakorlatban. 9
2.4 A bűncselekmény definíciója és elemei 10
2.5.1 Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés. 13
2.5.2 Költségvetési csalás. 14
2.5.3 Hamis magánokirat felhasználása. 17
3. Az építési napló szabálytalan vezetésének megítélése büntetőjogi ítéletekben. 21
3.2 A Berettyóújfalui Járásbíróság 1.B.116/2020/28. számú ítélete. 22
3.2.1 Az eset összefoglalása. 22
3.2.4 Az építési napló szabálytalan vezetésének szerepe. 26
3.3 A Fővárosi Törvényszék 3.B.443/2020/58. számú ítélete. 29
3.3.1 Az eset összefoglalása. 29
3.3.4 Az építési napló szabálytalan vezetésének szerepe. 37
3.3.5 Az építési napló vezetésével kapcsolatos ellentmondások az ítélet indokolásában. 38
3.4 A Szolnoki Járásbíróság 4.B.817/2018/20. számú ítélete. 40
3.4.1 Az eset összefoglalása. 40
3.4.4 Az építési napló szabálytalan vezetésének szerepe. 44
3.5 A Szolnoki Törvényszék 1.Bf.901/2019/6 számú ítélete. 45
3.5.1 Az eset összefoglalása. 45
3.5.3 Az építési napló szabálytalan vezetésének szerepe. 46
3.6 Az ítéletek vizsgálatának összegzése. 48
Rezümé
Dolgozatomban az építési naplóvezetés szakszerűtlenségének (szabálytalanságának) büntetőjogi vonatkozásait vizsgáltam abban a tekintetben, hogy vajon az építési napló vezetés szabálytalansága indukálhatja-e egyben bűncselekmény elkövetését is.
Dolgozatom első részében röviden ismertettem az építési napló történetét, vezetésének szabályait, megítélését a gyakorlatban, majd a bűncselekmény definícióját és elemeit. Külön kitértem az építési naplóvezetéssel összefüggésben felmerülő leggyakoribb bűncselekményekre, ezen büntetőjogi tényállások beállásának feltételeire, elkövetésének módjaira, körülményeire, összefüggéseire, valamint azok esetleges kapcsolatára az építési napló-vezetéssel.
Dolgozatom második részében négy, meghatározott kritériumok alapján kiválasztott ítéletet elemeztem. Ebben a fejezetben röviden ismertettem a kiválasztott ítéleteket, a tényállásokat, a bizonyítást, majd megvizsgáltam az építési napló vezetés szakszerűtlenségének szerepét az ítéletekben elítélt terheltek bűnösségében. A fejezetben az ítéletekre reflektálva kitértem az építőipari kivitelezési tevékenység egyes szereplőinek – elsősorban az építtetőnek, a kivitelezőnek, a felelős műszaki vezetőnek és a műszaki ellenőrnek – a feladataira, felelősségére is.
Dolgozatom végén levontam a következtetéseket és arra jutottam, hogy igen is vannak olyan esetek, amikor az építési naplóvetéssel kapcsolatos szakszerűtlenség egyben kiváltja a bűncselekmény megvalósulását is, azaz a naplóvezetés szabálytalansága egyben a bűncselekmény cselekményévé is válik. Viszont ez csak akkor lehetséges, ha a naplóvezetés szakszerűtlensége önmagában olyan hatást vált ki, vagy olyan hatás elmaradását okozza, mely beállítja a büntetni rendelt cselekményt.
Summary
In my thesis, I examined the criminal law implications of improper (irregular) construction logbook management, particularly whether irregularities in maintaining a construction logbook may, in certain circumstances, constitute the commission of a criminal offense.
In the first part of my thesis, I provided a brief overview of the historical background of the construction logbook, the legal requirements governing its maintenance, and its practical evaluation. I subsequently introduced the definition and elements of a criminal offense. Special emphasis was placed on the most frequent criminal offenses potentially arising in connection with the improper maintenance of a construction logbook. I analyzed the statutory elements of these offenses, the methods and circumstances of their commission, the relevant legal correlations, and their potential connection to deficiencies in logbook management.
The second part of my thesis is devoted to the analysis of four judicial decisions selected based on specific criteria. In this chapter, I summarized the selected judgments, including the factual background and evidentiary aspects, and evaluated the role that deficiencies in logbook maintenance played in establishing the defendants’ criminal liability. In reference to the judgments, I also addressed the responsibilities and legal obligations of key participants in the construction process—primarily the investor, the contractor, the responsible technical manager, and the technical inspector.
In conclusion, I found that there are indeed instances in which the improper management of a construction logbook results in the commission of a criminal offense; in other words, irregularities in logbook maintenance may themselves constitute criminal conduct. However, this is only the case where the deficiency in logbook management either causes a harmful legal consequence or leads to the omission of an effect required by law, thereby fulfilling the statutory elements of a punishable act.
1. Bevezetés
Okleveles Építészmérnökként közel 20 éve foglalkozom építészeti tervezéssel és 13 éve építési műszaki ellenőrként is tevékenykedem. Ezzel párhuzamosan, a közelmúltig – 2024 nyaráig – 13 évet töltöttem el a közigazgatásban, egy kis, 2700 lelkes Fejér megyei faluban. Kezdetben, – másfél évet, 2012 év végéig – építéshatósági ügyintézőként dolgoztam, majd ugyanitt településüzemeltetéssel, -fejlesztéssel, műszaki ügyekkel, valamint önkormányzati projektek lebonyolításával, felügyeletével foglalkoztam. Magán-, és önkormányzati munkáimból kifolyólag is jellemzően az építőipar „alsó” szeletével kerülök kapcsolatba, jellemzően családi házak, kisközépületek tervezésében és kivitelezésében veszek részt. Ebben a „szegmensben” a relatív kis létszámú, kevéssé szervezett, kevéssé „edukált” kivitelezők, valamint építtetők, továbbá a szabályok „felszínes” ismerete és az „uram-bátyám rendszer” a jellemző, ahol a felek gyakran hajlamosak „a legnagyobb jóindulattal”, „kreatívan” kezelni a vonatkozó jogszabályokat és előírásokat.
Jelen dolgozatomban az építési napló[1] szabálytalan vezetésének büntetőjogi következményeit járom körül. Ugyan az építési napló szabálytalan vezetése szakszerűtlenségnek, így önmagában „csak” közigazgatási szabályszegésnek minősül[2], ugyanakkor hipotézisem szerint a szakszerűtlen (szabálytalan)[3] naplóvezetés önmagában bűncselekmény elkövetését is indukálhatja. Ennek az elméletnek az alátámasztására az Országos Bírósági Hivatal által a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett anonimizált határozatok[4] (a továbbiakban: anonimizált határozatok) elemzésével vizsgáltam a közzétett, releváns ítéleteket abból a szempontból, hogy az egyes vádlottak bűnössége mennyiben függött össze az építési napló vezetés szabályainak esetleges megsértésével.
2. Áttekintés
2.1 Az építési napló és története
Az építési napló formája, adattartalma, vezetésének szabályai az idők során az aktuális jogszabályi környezethez és technikai fejlettséghez igazodva folyamatosan változtak. Bár a jelenkor bürokratikus intézményének is gondolhatjuk, valójában az építési napló története jóval régebbre nyúlik vissza annál, mint elsőre gondolnánk. Már a középkori kincstári építkezéseken alkalmazott építési írnokok, a Bauschreiberek feladatai közé tartozott az építési munkálatok felügyelete és dokumentálása is[5], ami feltételezi, hogy valamiféle építési naplót már akkor is vezethettek a munkálatokról. Például az 1686-ban – a törökök kiűzése után – felállított első budai építészeti hivatalt – melynek az elsődleges feladata az erődrendszer helyreállításának felügyelete volt – Jungmayr János Kristóf építési írnok (Bauschreiber, aedilis scriba) vezette.[6]
Időben a jelenkorhoz jóval közelebb merészkedve, az Építészek Naptára 1917-es számában az építési napló vezetésének szabályairól már konkrétumokat is olvashatunk. A kiadvány a „vállalati úton végrehajtandó építőmunkák” szabályait is ismerteti, melyek között az alábbiakat írja: „»Az építésvezetőségnek az építés színhelyén építési naplót kell vezetnie« (…) »Az építési napló az építést illető minden folyamatra kiterjed«. A naplóba be kellett jegyezni a munkáslétszámot, az anyagok érkezésére és az időjárásra vonatkozó adatokat, a munka menetét ismertető információkat, a vállalkozónak adott utasításokat, valamint »minden olyan adatot, mely az építkezés haladásával a szem előtt eltakartatik és később a leszámoláskor már nehezen szerezhető meg.«”[7]
Az 1970-es, kifejezetten az építési naplóról szóló rendelet előírásai alapján az építési napló vezetésének főbb szabályai lényegében megegyeztek a maiakkal és szerepe akkor is az építési-szerelési munka menetének, adatainak, az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeknek a rögzítése volt.[8] A papír alapú építési napló ekkor is a kommunikáció hivatalos csatornájaként szolgált, amelybe tett bejegyzésekkel a kivitelezés résztvevői kötelesek voltak értesíteni egymást „azokról a tudomásukra jutott körülményekről, amelyek az építési szerződésen alapuló kölcsönös kötelezettségeiknek kellő időpontban vagy a szerződés feltételei szerinti teljesítést veszélyeztetik”.[9] Fontos és lényeges észrevenni, hogy a bejegyzések már akkor is – sőt már korábban is – bizonyító erejűnek számítottak, hiszen azokat kötelezően tudomásul kellett venni és észrevételezni lehetett, az észrevételezés elmulasztása pedig automatikusan azok tudomásul vételét jelentette.[10]
2.2 Az építési napló vezetésének általános szabályai
Az építési napló vezetésének hatályos szabályai bár kismértékben ma is folyamatosan változnak, de a mai jogszabályi környezet alapja 2013. október 1.-től alakult ki: ettől a dátumtól kezdve kell az építési naplót elektronikusan vezetni.[11] A jelen pillanatban hatályos szabályok a „A magyar építészetről” szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) hatályba lépésével összefüggően, 2024. október 1-én léptek hatályba.[12]
Jelenleg az építési tevékenységek jelentős része csak építési napló vezetése mellett végezhető.[13] Az építési napló „az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatóság, bíróság, közjegyző, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv és közvetítő eljárásában felhasználható dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait, továbbá a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket.”[14] Vezetése szigorú szabályokhoz kötött[15], azt folyamatosan „(…) naprakész állapotban kell tartani úgy, hogy minden munkavégzési napon történjen bejegyzés.” Ha nem történik munkavégzés, akkor napi jelentést ugyan nem szükséges tenni, viszont ezt a ténytis be kell jegyezni a munka folytatásának várható dátumával.Az építési naplónak az építési munkaterületen az építési kivitelezési tevékenység végzése alatt folyamatosan rendelkezésre kell állnia.[16] Az építési naplóba csak az arra jogosultak írhatnak és tekinthetnek[17] be, valamint „(…) a bejegyzésre jogosult a korábbi bejegyzésekre ellenészrevételt tehet, illetve a bejegyzések tudomásulvételét bejegyzésével igazolja.”[18] „Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői[19] egymást az e-építési naplóba történő bejegyzéssel értesítik azokról a tudomásukra jutott, az építési tevékenységet érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek a kivitelezési szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését befolyásolják vagy veszélyeztetik.”[20] Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési naplót az építtető megbízása alapján és érdekéből a műszaki ellenőrnek vagy a beruházáslebonyolítónak, az esetleges alnaplót a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek vagy a felelős műszaki vezetőjének folyamatosan ellenőriznie, valamint abban megállapításait és észrevételeit rögzítenie is kell.[21]
Az építési napló főnaplóból és esetlegesen alnaplóból áll. Az építőipari kivitelezési tevékenységhez kapcsolódó, meghatározott dokumentumok, adatok, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, feljegyzések, építészeti-műszaki és kivitelezési dokumentációk, rajzok, számítások, fényképek stb. az építési napló mellékletét képezik.[22]
Az építési napló készenlétbe helyezése az építtető feladata, a főnapló és az alnapló „az építési munkaterület átvételekor az átvétel időpontjának rögzítésével nyílik meg, és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően az építési munkaterületről levonulás időpontjának rögzítésével zárul le.”[23]
Az építési főnapló vezetése „a fővállalkozó kivitelezőnek vagy megbízása esetén a fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének” a feladata, az alnapló vezetése „az alvállalkozó kivitelezőnek vagy megbízása esetén az alvállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének a feladata”.[24]
2.3 Az építési napló megítélése a gyakorlatban
Az építési napló pontos, naprakész vezetése mindkét ellenérdekelt fél (építtető és kivitelező) érdeke (lenne), hiszen egy esetleges jogvitában a benne foglaltak bizonyító erejűek, de a benne foglaltakkal szemben természetesen ellenbizonyítás lehetséges.
Ennek ellenére az építőipar általam nagyobbrészt „látogatott” szegletében az építési napló vezetését az esetek túlnyomó többségében mindkét fél nyűgnek, szükséges rossznak, felesleges adminisztratív tehernek éli meg. Ennek megfelelően – valamint azért is, mert azt online, elektronikus alkalmazás segítségével kell vezetni, mely a „kevéssé iskolázottabb” kivitelezőknek sokszor bonyolult feladatnak bizonyul – a napló vezetését gyakran elhanyagolják, a kivitelező a naplóvezetést gyakran rábízza a felelős műszaki vezetőre (ez még a jobbik eset), vagy valamely olyan adminisztratív munkavállalójára, akinek viszont sem építőipari végzettsége nincs, sem az építési területen nem járt még soha. Ráadásul – bár a naplóvezetés átruházásának lenne hivatalos módja[25] – mindezt tudatlanságból, vagy a kivitelező tudatlanságát kihasználva – a megbízott felelősségének elrejtése céljából – gyakran oly módon teszik, hogy a kivitelező egyszerűen megadja az ügyfélkapus belépési adatait a naplóvezetéssel megbízottnak, aki az ő nevében (helyette) belépve az e-napló alkalmazásba teszi meg a bejegyzéseket. Ebben a felállásban gyakran előfordul az is az építési tevékenység végzése során, hogy a „kocsi megelőzi a lovat” és a naplót nem naprakészen, a szabályokat betartva vezetik: Például a munkaterületet hivatalosan már bőven a valós munkakezdés megkezdése után adják át, vagy egyes munkafázisokat bőven, akár több héttel-hónappal később írják be a naplóba, mint hogy az valójában elkészült volna.
Ugyanakkor az építőiparban nagyon gyakran vannak olyan esetek, amikor nagyon komoly jelentősége van annak, hogy ki, mikor, mit csinált, az adott munka pontosan mikor, milyen időjárási körülmények között készült, a kivitelezés egyes szeplői mikor, milyen sorrendben tettek, vagy nem tettek meg bizonyos jognyilatkozatokat, vagy jelzéseket. Éppen ezért komoly bajba kerülhet az, aki nem tudja bizonyítani, hogy valamit akkor és úgy csinált, mint ahogy azt kellett volna.
„Az építési napló rendeltetése szerint az építési kivitelezési tevékenység egészét dokumentáló tényeket, adatokat tartalmazó eseménynapló, egy okirat, amely bizonyítékként használható fel,”[26] valamint a kivitelezés résztvevői közötti hivatalos kapcsolattartás eszköze. Bírósági eljárásban felhasználható, a Polgári Törvénykönyv kommentárjában[27] is nevesített tényrögzítő dokumentum, amelyben foglaltakat a bírói joggyakorlat ellenkező bizonyításig valódinak fogad el.[28]
2.4 A bűncselekmény definíciója és elemei
A bűncselekmény definícióját a „a Büntető Törvénykönyvről” szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 4. § (1) bekezdése határozza meg: „Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.”
A fenti definíció értelmezéséhez négy fogalmi elemet kell elkülönítenünk és vizsgálnunk:[29] A cselekmény, a bűnösség, a társadalomra veszélyesség és a büntetni rendeltség kérdéskörét.
Cselekmény: olyan, a Btk. Különös részében[30] meghatározott magatartás, mely megvalósítható aktív magatartással (tevéssel) vagy mulasztással (nem-tevéssel).
Bűnösség: „büntetőjogi fogalom, amely kifejezi a bűncselekmény alanyának az elkövetési magatartáshoz és annak következményeihez való tudati, akarati-érzelmi viszonyát.”[31] A bűnösség vizsgálata során megkülönböztetjük a szándékosságot és a gondatlanságot.
„Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.”[32] A szándékosság fogalmán belül elkülönítjük az egyenes szándékot (dolus directus) és az eshetőleges szándékot (dolus eventualis), melyek között az elkövető akarati-érzelmi viszonyait vizsgálva tudunk különbséget tenni. Az első esetben az elkövető kifejezetten kívánja a cselekménye következményeit és ezért azt végrehajtja, míg a második esetben nem kívánja a következményeket, de előre látja annak bekövetkezését és abba ennek ellenére belenyugszik.[33]
„Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.”[34] A gondatlanság fogalmán belül is két alakzatot különítünk el, a tudatos gondatlanságot (luxuria) és a hanyagságot (negligentia). Az első esetben hasonlóan az eshetőleges szándékossághoz az elkövető előre látja a cselekedete következményeinek lehetőségét, de könnyelműen bízik annak elmaradásában. A második esetben az elkövető nem látja előre cselekedete következményeit, de ennek az az oka, hogy a tőle elvátható gondosságot és figyelmességet elmulasztja.[35]
Társadalomra veszélyesség: „Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.”[36]
Büntetni rendeltség: A jogalkotó az általános jogrend fenntartása és a társadalmi együttélés szabályainak „kikényszerítése” érdekében bizonyos cselekményeket a társadalomra való veszélyessége miatt kiemelt, és azokat büntetendőnek nyilvánított. Ezeket a cselekményeket a Btk. Különös részében[37] sorolja fel és itt határozza meg az egyes cselekményeket szankcionáló büntetéseket is.
Az egyes cselekmények vizsgálatakor megállapíthatjuk tehát, hogy a fenti négy fogalmi elem – a cselekmény, a bűnösség, a társadalomra veszélyesség és a büntetni rendeltség – teljesülése esetén bűncselekményről beszélünk. Láthatjuk azt is, hogy a „legnagyobb jóindulat” mellett is megvalósulhat bűncselekmény, nem szükséges, hogy annak bekövetkeztét az elkövető akarja, sőt lehet, hogy épp kifejezetten nem akarta. (Avagy, a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve.[38])
2.5 Az építési napló szakszerűtlen vezetésével összefüggésben felmerülő leggyakoribb büntetőjogi tényállások
Az alábbiakban az építési napló szakszerűtlen vezetésével összefüggésben felmerülő leggyakoribb büntetőjogi tényállásokat ismertetem. A tényállások meghatározásához az anonimizált határozatokban fellehető ítéleteket vizsgáltam az alábbiak szerint: A vizsgálat első lépéseként kiválogattam az anonimizált határozatok közül azokat az ítéleteket, melyeknél a döntés a büntetőjogi jogterületet érintette. Ezután az ítéleteket tovább szűrtem azokra az ítéletekre, ahol a határozat szövegében szerepel az „építési napló” kifejezés. Így 25 találatot kaptam. Ezeken a határozatokon mesterséges intelligencia segítségével adatelemzést végeztem és megvizsgáltam, hogy azon ítéletek esetében, ahol a bizonyításban az építési naplónak szerepe volt, milyen büntetőjogi tényállások alapján ítélték el a terhelteket. A vizsgálatot ugyan azon a mintán, illetve a minta egy részének különböző kombinációjú halmazain ellenőrzésként többször is lefuttattam, valamint az eredményeket egy kisebb mintán manuálisan is ellenőriztem. Az általam használt módszer a technológia kezdetlegességei és a felhasználói hiányosságok miatt nem volt alkalmas arra, hogy az egyes büntetőjogi tényállások pontos számát meghatározza, de tendenciák levonhatóak voltak belőle. Ez alapján úgy ítéltem meg, hogy az építési napló szakszerűtlen vezetésével összefüggő négy leggyakoribb büntetőjogi tényállás a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, a költségvetési csalás, a hamis magánokirat felhasználása és a közokirat-hamisítás, ami egyébként egyezett az előzetes várakozásaimmal is. Ezen tényállások száma a vizsgált ítéletekben szereplő, megállapított bűncselekmények markáns többségét tették ki[39].
2.5.1 Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés
A foglakozás körében elkövetett veszélyeztetést a Btk. az alábbiak szerint definiálja: „Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”[40]
A definíciót értelmezve láthatjuk, hogy a bűncselekmény elkövetésének nem feltétele baleset bekövetkezte, a tényállás már magának a „veszélynek kitevéssel” (veszélyeztetéssel) is fennáll. Amennyiben azonban a veszélyeztetés eredményeként baleset, sérülés vagy halál következik be, úgy az súlyosbító körülménynek minősül.[41] Ugyanígy súlyosbító körülmény, ha a veszélyt szándékos gondatlanság idézi elő.[42]
A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállása úgynevezett keretdiszpozíció, annak tartalmát az egyes foglalkozási szabályok töltik ki. Tehát az adott szakma általánosan elfogadott írott és íratlan szabályai, melyek jogszabályokon, szabályokon, szabványokon, utasításokon stb. alapulnak, de akár beletartozhatnak mindazon szokások, „szokásjogok” is, melyet az adott szakma képviselői általánosan elfogadnak.[43]
A jogszabály a foglalkozási szabályok alkalmazási körét kiterjeszti a lőfegyver, a robbantószer és a robbanóanyag használatára és kezelésére[44] is, azaz az ezen anyagok használatára, kezelésére vonatkozó szabályokat a törvény foglakozási szabálynak tekinti, annak ellenére, hogy a fegyver- és robbanószer kezelés tulajdonképpen nem esik egyetlen szakma szűkebben vett fogalma alá sem.
A bűncselekmény elkövetéséhez valamely szakma szabályainak, a szakmai szabályokból fakadó kötelezettségeknek a megsértése kell. A szabályszegés lehet gondatlan, vagy szándékos és el lehet követni aktív tevéssel és nem tevéssel (mulasztással) is.
Az elkövető büntetőjogi felelősségének megállapításához az kell, hogy a foglakozási szabály szándékos, vagy gondatlan megszegése okozati összefüggésben álljon azzal a körülménnyel, amely mások sérülését vagy halálát okozza, vagy amelynek okán mások élete, testi épsége vagy egészsége veszélybe kerül. A felelősség akkor is fennáll, ha az elkövető a foglalkozási szabályszegő mulasztása folytán a tényállás bekövetkeztét, azaz a sérülést, halált, vagy veszélyhelyzetet – bár arra lett volna lehetősége – nem akadályozta meg, a tényálláshoz vezető okfolyamatot nem akasztotta meg – feltéve, hogy a következmény kialakulásában az elkövető gondatlansága szerepet játszik.[45]
Saját meglátásom szerint a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés lehet a szakszerűtlen építési naplóvezetés egyik leggyakoribb büntetőjogi következménye. Az építőipar veszélyes üzem[46], rengeteg olyan körülmény adódik, amikor nagyon nagy jelentősége van annak, hogy a kivitelezés egyes szereplő megtettek-e bizonyos jelzéseket vagy nem, illetve mikor tettek meg bizonyos jelzéseket. Az felelős műszaki vezetőknek és a műszaki ellenőröknek szigorú, jogszabályban meghatározott jelzési, ellenőrzési, felügyeleti kötelezettségeik vannak, amelyeket az építési naplóban kell megtenniük, így egy-egy jelzés esetleges elmaradása súlyos következményekkel is járhat.
2.5.2 Költségvetési csalás
A Btk. előírásai szerint „aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”[47]
Szintén költségvetési csalást követ el, „aki a jövedéki adóról szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.”[48]
Ugyancsak költségvetési csalást követ el, „aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel (…).”[49]
A törvény a költségvetést kiterjesztően értelmezi és deklarálja, hogy „költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését – ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat –, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell.”[50] Azt is rögzíti, hogy „vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.”[51]
A jogszabály minősítő körülménynek tekinti, ha az okozott vagyoni hátrány az ötmillió forintot meghaladja[52], vagy a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.[53]
A költségvetési csalás tényállásának megalkotásakor a jogalkotó több, korábbi bűncselekmény tényállását vonta össze egy tényállássá. A jogalkotó célja a tágan vett állami költségvetés védelmét biztosító tényállás megalkotása volt, amely a korábbi gyakorlattal szemben kevésé széttagolt módon egyértelműbb és következetesebb jogalkalmazást biztosít.[54]
A költségvetési csalásnak – ahogy a fenti jogszabályidézetből is tetten érhető – három elkülönülő tényállása van: a „valódi” költségvetési csalás, a „jövedéki” költségvetési csalás és az „adminisztratív” költségvetési csalás.[55] Témánk szempontjából a „valódi” és az „adminisztratív” költségvetési csalás érdekes, így most csak azokra érek ki.
A „valódi” költségvetési csalás esetén észre kell vegyük, hogy a jogszabály a „befizetési kötelezettség” és a „pénzeszközök” kifejezést használja, nem véletlenül. Ezzel a lehető legszélesebb értelmű kifejezéssel él, így eléri, hogy hatálya ne csak az adókra és az adó fogalma alá tartozó befizetési kötelezettségekre terjedjen ki. A „valódi” költségvetési csalás több elkövetési formára osztható: Az első eset egyik elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés, ahol a tettes tevéssel, a valóságtól eltérő tudattartalmat alakít ki az áldozatban, míg a tévedéseben tartás esetén a tettes, a tettestől függetlenül létrejött hamis tudattartalmat erősíti meg (tevéssel), vagy szándékosan nem oszlatja el azt (mulasztással).[56] Valós tény elhallgatása esetéről akkor beszélünk, ha az adott tényt közölni kellene, de ezt a tettes nem teszi meg. Fontos, hogy megtéveszteni csak élő, természetes személyt, valós tényt elhallgatni csak élő, természetes személy elől lehet, akiben a fenti cselekmények kialakítják azt a téves tudattartalmat, amivel ok-okozati összefüggésben beáll majd a tényállásszerű eredmény. A költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezmény jogtalan igénybevétele tipikusan adó- és vámkedvezmények jogtalan igénybevételét jelenti és nem szükségszerű hozzá másik személy tévedésbe ejtése, de tipikusan ezzel együtt jár. A költségvetésből származó pénzeszközök jóváhagyott céltól eltérő felhasználásáról akkor beszélhetünk, ha van egy adott felhasználási cél, melynek az elkövető általi ismerete szükségszerű a cselekmény elkövetéséhez. Fontos, hogy a törvény csak a szándékos elkövetést rendeli büntetni, tehát az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy „tilosban” jár.
„Adminisztratív” költségvetési csalással tipikusan a különböző EU-s támogatásokkal kapcsolatos visszaéléseknél találkozhatunk és lényeges, hogy a valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okirat felhasználása bármikor történhet: a tényállás szempontjából mindegy, hogy az a költségvetési eszköz megszerzésekor, felhasználásakor, elszámolásakor, vagy visszafizetésekor történik.[57]
A költségvetési csalásnak a szakszerűtlen építési naplóvezetéssel való kapcsolatát valószínűleg a különböző állami és EU-s támogatásokkal kapcsolatos visszaélések táján lehet a legélesebben megtalálni, ahol a vagyonszerzés érdekében az építési napló meghamisításával, valótlan adatok bejegyzésével, tények elhallgatásával próbálják az elkövetők a különböző hatóságokat, ellenőrző szerveket megtéveszteni. Ha figyelembe vesszük, hogy az építőipari termelés értéke 2023-ban több mint 4.850 milliárd forint volt[58], választ kapunk arra a kérdésre is, hogy miért lehet olyan „népszerű” cselekmény ez az építőiparban.
2.5.3 Hamis magánokirat felhasználása
„Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”[59]
„Magánokiratnak minősül minden olyan okirat, amelyet jog vagy kötelezettség létezésének, megváltoztatásának vagy megszüntetésének bizonyítására állítottak ki, és nem minősül közokiratnak.”[60]
A bűncselekmény elkövetésére használt magánokirat lehet hamis, hamisított, vagy valótlan tartalmú. Hamis magánokiratról akkor beszélünk, ha azt nem az állította ki, mint aki az okiraton feltüntetésre került, vagyis egy korábban nem létező okiratot készítettek. Az lényegtelen, hogy egyébként az így elkészített okirat tartalma valós-e. A hamisított magánokirat ezzel szemben egy létező, szabályos okirat meghamisításával készül úgy, hogy a hamisítás után annak tartalma már nem felel meg az eredeti tartalmának, azaz a benne szereplő nyilatkozat már nem az azt aláíró személy nyilatkozatát tartalmazza. A valótlan tartalmú magánokiratot ugyan az azt aláíró személy készítette el, de az abban feltüntetett adatok valótlanok.
A hamis magánokirat felhasználása vétséget csak a magánokirat felhasználásával lehet elkövetni, a hamis, vagy valótlan tartalmú okirat elkészítése önmagában nem bűncselekmény. Felhasználás alatt a konkrét joghatás kiváltására, előidézésére irányuló felhasználást, azaz átadását, felmutatását kell érteni, viszont, ha az okirat a joghatás kiváltására alkalmatlan, vagy az okiratot nem használják fel, csak hivatkoznak rá, vagy annak tartalma az adott ügy szempontjából lényegtelen, akkor nem történik bűncselekmény. Ugyanakkor ezek nem jelentik azt, hogy a joghatásnak létre is kell jönnie a bűncselekményhez, a bűncselekmény akkor is elkövetésre kerül, ha egyébként a joghatás nem jön létre. (Mert mondjuk észrevették, hogy a felhasználni próbált magánokirat hamis.)
Hamis magánokiratot felhasználni csak szándékosan lehet, az elkövetőnek tudnia kell arról, hogy az általa felhasznált magánokirat hamis, valamint tudatosan, valamilyen joghatás kiváltásának céljából kell felhasználni. Tehát, ha az okirat felhasználója nincs tudatában, hogy az általa felhasznált okirat hamis, nem követi el a bűncselekményt.
Az építési napló szempontjából – ami lényegében egy teljes bizonyító erejű magánokirat[61] – lényeges, hogy a hamis, vagy hamisított magánokirat készítője bűnsegédként akkor is felelőségre vonható, ha a más által készített hamis, vagy hamisított magánokirat felhasználását legalább megkísérlik, feltéve, hogy tudott róla, hogy az általa meghamisított magánokiratot más személy fel fogja használni. Tehát ha az építési naplóba az arra jogosult, vagy kötelezett úgy tesz valótlan bejegyzést, hogy tudja, hogy ezt valaki fel fogja használni, akkor ő társtettesként ezért felelősségre vonható. (Például, ha a műszaki ellenőr valótlanul leigazol az építési naplóban egy egyébként egy még nem elkészült munkát, azért, hogy a kivitelező hamarabb be tudja nyújtani a résszámláját.)
A hamis magánokirat felhasználása tipikusan valamilyen más, vagyon elleni bűncselekmény eszközcselekményeként szokott elkövetésre kerülni, ahol a hamis magánokirat a másik bűncselekményt leplezi, vagy elkövetését segíti elő.
A hamis magánokirat felhasználása intellektuális közokirat hamisítást is megvalósíthat, ha a hamis magánokirat felhasználása folytán közokiratba valótlan adat, tény, nyilatkozat kerül. Az építőiparban sajnos ez egy tipikusan előforduló eset, amikor valótlan tartalmú magánokirattal próbálnak az elkövetők az állami ingatlan-nyilvántartásba valótlan adatot bejegyeztetni.[62]
A fentiek alapján belátható, hogy hamis magánokirat felhasználása például a szakszerűtlenül vezetett (meghamisított) építési napló felhasználása, valamilyen valótlan adat, tény bizonyítására.
2.5.4 Közokirat-hamisítás
A Btk. szerint, „aki hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja, hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba”[63], az közokirat-hamisítást követ el.
A közokirat-hamisítás minősített esete, ha az elkövető a cselekményét hivatalos személyként, hivatali hatáskörével visszaélve követi el.[64]
A hamis magánokirat felhasználással szemben a Btk. a közokirat-hamisításra irányuló előkészületet is büntetni rendeli[65] és el lehet követni gondatlansággal is.[66]
„A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.”[67]
A közokirat lényeges tulajdonsága, hogy ellenkező bizonyításig teljes bizonyító erővel bizonyítja a benne foglaltakat.[68] Alapvető társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a társadalmi kapcsolatokban jelentkező tényeket, jogviszonyokat rögzítő okiratok hitelessége a társadalom szemében ne kérdőjeleződjön meg, ne inogjon meg a közokiratok hitelességébe és valódiságába vetett közbizalom.[69]
A közokirat-hamisítás módozatai alapján megkülönböztethetünk hamis közokirat készítését, – mikor az elkövető egy nem létező közokiratot a valódiság látszatával készít el – közokirat tartalmának meghamisítását – ekkor az elkövető egy valódi, létező közokirat tartalmát változtatja meg – és a hamis, hamisított közokirat felhasználását. A felhasználás alatt itt is – hasonlóan a hamis magánokirat felhasználásához – a konkrét joghatás kiváltására, előidézésére irányuló aktív cselekvést, felhasználást, átadást, felmutatást kell érteni. A más nevére szóló valódi közokirat felhasználásánál egy alakilag és tartalmilag valódi, más nevére szóló közokiratot az elkövető a saját nevében használ fel és ezzel az azt elfogadót tévedésbe ejti. [70]
A közokirat hamisítás speciális fajtája az ún. intellektuális közokirat hamisítás[71], amikor az elkövető közreműködik abban, hogy valótlan adat, tény vagy nyilatkozat közokiratba foglalásába kerüljön. Fontos feltétel viszont, hogy a közokirat kiállítója ne ismerje fel a közokirat kiállítását keletkeztető adatok valótlanságát, mivel ellenkező esetben a hivatalos személy[72] követi el a közokirat hamisítást. Az intellektuális közokirat hamisítás csak akkor válik bűncselekménnyé, ha az befejezett, azaz a valótlan adatok alapján a közokirat kiállításra is kerül.
Közokirat-hamisítás – az intellektuális közokirat-hamisítás kivételével – csak szándékosan követhető el, ehhez az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy cselekménye eredményeként közokirat jön létre.[73]
A szakszerűtlenül vezetett építési napló felhasználásával összefüggésben a közokirat-hamisítás „típusai” közül az intellektuális közokirat-hamisítási forma jöhet szóba, de az építőiparban a közokirat-hamisítás egyéb módon is megvalósítható.
3. Az építési napló szabálytalan vezetésének megítélése büntetőjogi ítéletekben
3.1 Módszertan
A továbbiakban az anonimizált határozatok elemzésével vizsgálom a közzétett, releváns ítéleteket. A vizsgálat elsősorban arra irányul, hogy a vizsgált bűnesetekben maga a bűncselekmény elkövetése mennyiben következett az építési napló szakszerűtlen vezetéséből, vagy az csupán az adott okfolyamat egy eleme volt-e, a bűnelkövetésben. Magyarán a bűncselekmény azáltal jött-e létre, vagy mennyiben jött létre azáltal, hogy az építési napló szakszerűtlen vezetése megvalósult.
A vizsgálat első lépéseként kiválogattam az anonimizált határozatok közül azokat az ítéleteket, melyeknél a döntés a büntetőjogi jogterületet érintette. Ezután az ítéleteket tovább szűrtem azokra az ítéletekre, ahol a határozat szövegében szerepel az „építési napló” kifejezés. Így 25 találatot kaptam, melyek 2019 és 2024 között keletkeztek. Ezután manuálisan egyenként megvizsgáltam a határozatokat és kiválogattam azokat, ahol úgy ítéltem meg, hogy az építési napló vezetése, illetve az abba történő bejegyzés, vagy ennek elmulasztása lényeges körülmény volt a cselekmény szempontjából. Így az ítéletek számát 4 darabra szűkítettem le.
Az alábbiakban egyenként ismertetem a vizsgált ítéleteket. Bemutatom a kérdéses eseteket, majd rögzítem a bíróság ítéletét. Ezután ismertetem a megállapított tényállást, a pertörténetet, a bizonyítás láncolatát és a bűncselekmény megállapítását. Következő lépésben megvizsgálom, hogy a tényállásban az építési napló milyen szerepet töltött be, majd levonom a következtetést az építési napló szakszerűtlen vezetésének szerepéről a bűnelkövetésben.
3.2 A Berettyóújfalui Járásbíróság 1.B.116/2020/28. számú ítélete
3.2.1 Az eset összefoglalása
A büntetőeljárás 2020-ban,[74] egy 2018-ban történt gyermekbaleset miatt indult, amely a Berettyóújfalui Strandfürdő gyermekmedencéjében történt. A vízminta vételi rendszer szívónyílása beszippantotta az áldozat, egy hároméves gyermek jobb kezét, aki emiatt zúzódásos sérüléseket szenvedett.[75]
A bíróság a rendszer tervezőjét (I. rendű vádlott) a kivitelezés felelős műszaki vezetőit (II. és III. rendű vádlottak) és a beruházás műszaki ellenőrét (IV. rendű vádlott) foglakozás körében elkövetett gondatlan veszélyezetetés vétségében[76] bűnösnek találta és pénzbüntetésre ítélte.[77]
3.2.2 A tényállás
A bíróság megállapította, hogy a baleset amiatt következett be, mert a Berettyóújfalui Strandfürdő 2011-es felújítása során a gyermekmedencébe egy olyan vízmintavételi rendszert építettek be, mely nem felelt meg a szabványoknak. Az eredeti tervek szerint a vízmintát nem közvetlenül a medencéből, hanem egy kiegyenlítő medencéből kellett volna venni, ám a rendszer áttervezésre került, ami közvetlen szivattyús mintavételt írt elő, ami viszont már nem felelt meg a szabványoknak[78]. Ráadásul az építés során ettől is eltértek és az eredetileg tervezett szivattyúnál nagyobb teljesítményű szivattyú és nagyobb átmérőjű cső került beépítésre. A rendszert nem szerelték fel vandálbiztos védőráccsal, vészleállító kapcsolóval és vákuumdetektorral sem.[79]
Az eredeti terv módosításai olyan vákuumhatást okoztak, mely miatt 2018 júliusában egy hároméves kislány jobb kezét beszippantotta a medencefalon lévő nyílás, zúzódásos sérülést okozva. A kislányt csak azután sikerült kiszabadítani, miután a személyzet a gépházban manuálisan áramtalanította a szivattyút és így megszűnt a szívóhatás.[80]
A bíróság megállapította, hogy a tervező, mint I. rendű vádlott olyan módosított tervdokumentációt készített, amely nem felelt meg az érvényben lévő szabványoknak[81]. Már a tervezett műszaki megoldás esetén is olyan szívóerő jött volna létre mely hajbeszívást eredményezhetett volna, ráadásul a terv nem tartalmazott utasítást arra sem, hogy a nyílásokat vandálbiztos ráccsal kellene ellátni[82]. Ezáltal már a tervezett megoldás is közvetlen veszélyt jelentett a gyermekmedencében fürdőzőkre a strandfürdő üzembehelyezésének kezdetétől.[83]
Ugyanakkor a tervektől a kivitelezés során el is tértek, és a terveken szereplőtől jelentősen nagyobb átmérőjű csövet – amibe már egy gyerek keze belefért – és az eredetileg tervezettől 20 százalékkal nagyobb teljesítményű szivattyút építettek be, mely megoldás szintén szabványellenes volt.[84] Ez a megoldás már a tervek „hibáján” túl nem csak a hajbeszívás veszélyét hordozta magában, hanem vandálbiztos takarás hiányában már egy gyermek kezének beszippantására is alkalmassá vált[85]. A módosított kiviteli tervektől is eltérő megoldást az I. rendű vádlott, mint tervező nem engedélyezte és az eltérést az építési naplóba sem jegyezték be.[86]
A bíróság megállapította, hogy a felelős műszaki vezetők, mint II. és III. rendű vádlottak nem vették észre, hogy a megvalósításra kerülő megoldás szabványellenes, és arról sem tettek bejegyzést az építési naplóba, hogy a módosított kiviteli terv az engedélyezési tervtől eltér és hogy a kivitelezés során még ettől is eltértek.[87] Megállapította továbbá, hogy a Strandfürdő felújításának műszaki átadás-átvétele és üzembe helyezése előtt a felelős műszaki vezetők olyan – az építési napló mellékletét képező – felelős műszaki vezetői nyilatkozatot[88] tettek[89], melynek tartalma nyilvánvalóan valótlan volt. A ténylegesen kivitelezett megoldás már a strandfürdő üzembehelyezésének kezdetétől közvetlen veszélyt jelentett a gyermekmedencében fürdőzőkre.[90]
A bíróság megállapította továbbá, hogy a beruházás építési műszaki ellenőre, mint IV. rendű vádlott, műszaki ellenőri feladatainak elvégzése során sem azt nem észlelte, hogy a tervdokumentációban szereplő, tervezett megoldás szabványellenes, sem azt, hogy a ténylegesen kivitelezett műszaki megoldás szabványellenes. Ezen felül nem jelezte az építési naplóban, hogy építési engedélytől és a hozzátartozó záradékolt építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint azon túl még a módosított kivitelezési tervdokumentációtól is eltértek, és erről az építtetőt sem értesítette.[91]
3.2.3 Bizonyítás
A tervező tagadta a bűnösségét[92] és azzal védekezett, hogy az ő módosított terveitől a kivitelezés során az ő tudta és engedélye nélkül eltértek, valamint a szabványok alkalmazása nem kötelező, hanem önkéntes.[93] Szintén a nyomozati szakaszban előterjesztett védekezése szerint a balesetet nem is az ő terveitől való részleges eltérés okozta, hanem hogy az elszívó pontról hiányzott a takaró rács.[94] Azzal is védekezett, hogy a megbízó a kivitelezés során nem igényelte a tervezői művezetést, ezért a kivitelezési folyamat megkezdésétől a műszaki ellenőr feladata lett volna a kivitelezés ellenőrzése és amennyiben a tervek nem voltak megfelelőek, úgy azokat át kellett volna terveztetnie, a tervezői hibát a műszaki ellenőrnek észlelnie és orvosolni kellett volna, de tervezői művezetés esetén ezt ők maguk is kiküszöbölték volna. Így szerinte a baleset nem is tervezési hiba, hanem annak a következménye, hogy nagyobb elszívó cső került beépítésre, valamint, hogy a cső végéről hiányzott a takaró rács. Tehát a baleset kivitelezési- és üzemeltetési hiba következménye, ráadásul mivel ők eredetileg semmilyen zárókupakot nem terveztek a cső végre, ezért egy egyszerű kupak beépítése esetén is a tervező engedélyét ki kellett volna kérni, és ha ez megtörténik, akkor ő már észlelte volna, hogy a tervben hiba van.[95]
A felelős műszaki vezető, mint III. rendű vádlott szintén tagadta bűnösségét és azzal védekezett, hogy a kivitelezés az építési engedélyezés tervnek megfelelően történt és a felelős műszaki vezetőnek nem feladata az engedélyezési tervek felülvizsgálata és ellenőrzése[96]. Ezzel kapcsolatban a bíróság felhívta a figyelmet, hogy a védekezésben előadottakkal szemben a kivitelezés nem az engedélyezési tervek szerint, hanem az attól eltérő kiviteli tervek szerint történt, valamint a felelős műszaki vezetőnek a felelős műszaki vezetői nyilatkozata értelmében igen is feladata, hogy ellenőrizze, hogy a kivitelezés a szabványoknak megfelelően történik-e, valamint annak észlelése is, hogy a kiviteli tervek eltértek az építési engedélyezési tervektől.[97] Védekezése másik iránya az volt, hogy mivel a kiviteli terv eleve szabványellenes volt, ezért nem befolyásolja a baleset bekövetkeztét az, hogy nagyobb elszívó csövet építtettek be, továbbá, ha az üzemeltető időben észleli, hogy a szívónyílásról hiányzik a kupak, akkor a baleset nem következett volna be.[98]
A műszaki ellenőr, mint IV. rendű vádlott szintén tagadta a bűnösségét és – többek között – azzal védekezett, hogy nem emlékezett, hogy a gyermekmedence esetében volt-e a tervtől eltérés, viszont határozottan azt állította, amennyiben lett volna, azt az építési napló tartalmazta volna műszaki ellenőri bejegyzésként.[99] Később elismerte, hogy mégis más épült meg, mint ami a terveken szerepelt[100], de azt állította, hogy ugyan az eredeti terveken valóban nem szerepelt takarórács, de utólagosan olyan lett beépítve, ami a víz áramlását lassította és ezzel már megfelelt a szabványoknak, nem olyan, mint ami a baleset idején volt felszerelve.[101] A szakértő azonban megállapította, hogy ha még olyan rács is épült volna be, mint amire a műszaki ellenőr hivatkozott, akkor sem felelt volna meg a víz áramlása a szabványoknak[102], viszont a begyűjtött tanúvallomásokat és bizonyítékokat elemezve egyértelműen kizárta, hogy valaha is más takaróelem lett volna az elszívócsonk elé beépítve, mint a baleset idején.[103]
Összességében a bíróság megállapította, hogy a tervezőnek, mint I. rendű vádlottnak kellő körültekintés és figyelem mellett fel kellet volna ismernie, hogy az általa tervezett műszaki megoldás balesetveszélyes, ám ezt hanyag gondatlanságból elmulasztotta[104]. A felelős műszaki vezetőknek, mint II. és III. rendű vádlottaknak és az építési műszaki ellenőrnek, mint a IV. rendű vádlottnak szintén kellő körültekintés mellett észlelniük kellett volna, hogy az építési engedélyezési tervektől a módosított kiviteli tervekkel eltértek, valamint ez szabványellenes és biztonsági kockázatot hordoz magában. Ezeket jelezniük kellett volna, de ezt hanyag gondatlanságból elmulasztották. A baleseti kockázatot tovább fokozták azzal, hogy a tervező engedélye nélkül eltértek a tervtől és nagyobb elszívócsövet és nagyobb teljesítményű szivattyút építettek be, amelyet szintén nem jeleztek és amelynek a kockázatát hanyag gondatlanságból szintén nem ismerték fel.[105]
3.2.4 Az építési napló szabálytalan vezetésének szerepe
A fenti esetben az építési napló szabálytalan vezetése több helyen is előjön, melyre egyébként közvetve a bírósági ítélet is hivatkozik. „Az építőipari kivitelezési tevékenységről” szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) a kivitelezéskor, 2010.01.01 – 2010.05.14. között hatályos változatának 24. § (4)-(5) bekezdése alapján „Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői egymást az építési naplóba történő bejegyzéssel értesítik azokról a tudomásukra jutott, az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az építési szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését befolyásolják vagy veszélyeztetik.
Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési szerződésben meghatározott időközönként, de legalább 10 naponként a fővállalkozó kivitelező által vezetett építési naplót az építtető, építtető megbízása alapján az építési műszaki ellenőr vagy a beruházáslebonyolító, az alvállalkozó kivitelező által vezetett építési naplót a vállalkozó (fővállalkozó) kivitelezi ellenőrzi, illetve abban észrevételeit rögzíti.”
Az Épkiv.-nek a kivitelezés időpontjában hatályos változatának előírásai szerint a felelős műszaki vezető feladatai közé tartozik – többek között – az építési-szerelési munka irányítása[106], „az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése, az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott, az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerű megszervezése,a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása, (…) a kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése.”[107]
Az építési műszaki ellenőr feladatai közé tartozik az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartásának ellenőrzése és elősegítése[108], a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzátartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban foglaltak betartása, az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kísérése[109], „az építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése a jogerős építési (…) engedély (…) és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció alapján, (…) az építési napló(k) ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, észrevételezése, a hibák, hiányosságok, eltérések feltüntetése az építési naplóban, (…) az egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése, (…) az építési műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési naplóban, (…) műszaki kérdésekben javaslattétel (pl. szakértő bevonására).”[110] „Az építési műszaki ellenőr hiba, hiányosság megállapításáról, a terv és a szerződés szerinti teljesítést befolyásoló minden körülményről köteles az építtetőt haladéktalanul értesíteni.”[111]
A Berettyóújfalui Járásbíróság 1.B.116/2020/28 számú ítéletének indokolásának [129] bekezdése szerint: „A szubjektív felróhatóság vonatkozásában kijelenthető, hogy a vádlottak egyike sem fejtette ki azt a gondosságot, amelyre kötelezve volt, és amely tőle az adott tények, jogszabályok és szabványok ismerete mellett elvárható volt. Ha Terhelt1 I.r. vádlott eleget tett volna e követelménynek, úgy a kiviteli terv során nem tér el az engedélyes építési tervtől, illetve észleli a módosított kiviteli tervben szereplő és kivitelező által javasolt megoldás szabványellenességét, ezzel a szabványellenességben rejlő baleseti kockázatot kizárja. Amennyiben Terhelt2 II.r., Terhelt3 III.r. és Terhelt4 IV.r. vádlottak bármelyike eleget tesz az előírt kötelezettségeinek és észleli, jelzi, hogy a módosított terv a végleges építési engedélytől és a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól eltér és szabványellenes a közvetlen veszélyhelyzet létrejöttéhez vezető okfolyamatot megszakíthatták volna.”
A bírósági ítélet indokolásából levezethető, hogy jelen esetben összességében azzal, ha a szakszerű építési napló vezetés szabályait betartva, a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr az építési naplóban jelezte volna az építési engedélyezési terv és a kiviteli terv eltérését, valamint a megvalósítás során a tervektől való eltérést, azzal még önmagában nem szakította volna meg azt az okfolyamatot, ami a balesethez vezetett, mert ahhoz a megfelelő gondosság kifejtése mellet fel is kellett volna ismerniük, hogy a megvalósított műszaki megoldás szabványellenes és balesetveszélyes.[112] Tehát megállapíthatjuk, hogy jelen esetben az építési naplóvezetés szabályainak megszegése nem önmagában idézte elő a bűnelkövetést, hanem csak az okozati láncolat egyik – egyébként lényeges, de nem kizárólagos – eleme volt.
3.3 A Fővárosi Törvényszék 3.B.443/2020/58. számú ítélete
3.3.1 Az eset összefoglalása
A büntetőeljárás 2020-ban indult különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás büntette miatt.[113] Terhelt Cég1 cégvezetőjeként Európai Uniós pályázatokat nyújtott be telephelyfejlesztésre. A beruházás megvalósításához szükséges összegek megszerzése érdekében olyan szabálytalan, a pályázati kiírásba és a kapcsolódó jogszabályi előírásba ütköző alvállalkozói láncolatot hozott létre, amelynek segítségével a saját cégét a fővállalkozó visszafoglalkoztatta, így a saját maga által megrendelt projekten alvállalkozóként saját magának dolgozhatott. Ezt a láncolatot a Terhelt elrejtette, Így Cég1 a saját maga által elvégzett munkáért megszerzett uniós támogatás egy részével egyfajta kettős finanszírozásként az önerőt biztosította és ezzel vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.[114]
A Törvényszék a Terheltet 1 év 10 hónap szabadságvesztésre ítélte 3 év próbaidőre felfüggesztve, valamint 1.750.000 Forint pénzbüntetést és több, mint 313 millió forint vagyonelkobzást rendelt el.[115]
3.3.2 A tényállás
Terhelt Cég1 cégvezetője volt, és a cége nevében Európai Uniós támogatás megszerzése érdekében pályázatokat nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: MVH), amelyből a cég tulajdonában, illetve használatában lévő telephelyen – egy halgazdaságban – szeretett volna fejlesztéseket végrehajtani.[116] A pályázatok sikeresek lettek, így Cég1 Projekt I. esetében közel 200 millió forintot[117], Projekt II. esetében közel 180 millió forintot nyert.[118] A pályázatok utófinanszírozásúak voltak és 40 százalék önerőt kellett hozzájuk biztosítani.[119]
Az ilyen támogatási forma leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az elnyert támogatási összeget a nyertes a munkálatok elvégzése és kifizetése után, a benyújtott számlák alapján utólag kapja meg, mégpedig úgy, hogy a benyújtott és már általa kifizetett számlán szereplő összeg 60 százalékát kapja vissza a támogatást nyújtó szervezettől. Ez azt feltételezi, hogy a pályázónak legalább annyi önerővel rendelkeznie kell, amely a teljes projekt költségének 40 százalékát fedezi, valamint a kifizetési kérelmeket is úgy kell ütemezni, hogy a benyújtott, adott kifizetési kérelem 100 százalékát is meg kell tudnia előre hiteleznie, hiszen a támogatás csak utólag, hónapok múlva érkezik majd meg, a már kifizetett számlák alapján. Személy szerint az eddigi praxisomban már több hasonló pályázatban is részt vettem tervezőként és műszaki ellenőrként, így tudom, hogy egy ideális világban teljesen logikusan hangzik az, hogy a fejlesztésre szánt pénzt a nyertes csak akkor kaphassa majd meg, ha előtte teljesíti is a fejlesztési vállalásait, de a likviditáshiányos magyar gazdasági realitások mellett ez gyakran nem egyszerű feladat.
A Terhelt a Projekt I. támogatási kérelme mellé még Cég4 nyertes és Cég3 vesztes árajánlatát csatolta, azonban mire 2009. végén a támogatási kérelem jóváhagyásra került, addigra Cég4-el nehézkessé vált az együttműködés. Ezért Terhelt megállapodott Cég3 ügyvezetőjével, hogy a munkálatokat Cég3 fogja elvégezni a Cég4 nyertes ajánlatában szereplő árakon. Ezt a pályázati kiírás és a jogszabályok adta lehetőségekkel élve megtehették és a kivitelező váltást szabályosan le is jelentették az MVH felé.[120]
A fentiek alapján Cég1, mint megrendelő és Cég3, mint kivitelező több szerződést is kötöttek a munkálatok elvégzésére. Először 2010. augusztus 1-én és 3-án kötöttek két szerződést bruttó 24 millió forint értékben,[121] melyek alapján Cég3 a munkát el is végezte és a kifizetett számlák alapján Cég1 2010. novemberében meg is kapta az arányos támogatási összegeket.[122]
Az első két szerződés sikeres teljesítése után Cég1, mint megrendelő és Cég3, mint kivitelező 2011. márciusában egy harmadik szerződést is kötött, bruttó 356 millió forint értékben.[123] A szerződéskötést követően pár nap múlva Cég3 alvállalkozói szerződést kötött Cég2-vel 275 millió forint értékben, főként talaj és iszap kiemelésre és áthelyezésre.[124]
Azonban a 2011. márciusi szerződéskötés előtt pár héttel, február közepén Cég3, mint megrendelő, alvállalkozói szerződést kötött Cég1-el, mint alvállalkozóval, amely alapján Cég1 eszközöket és munkaerőt kölcsönzött Cég3-nak közel 44 millió forint értékben. 2011. március közepén – ugyanaz nap, amikor Cég3 és Cég2 szerződést kötött – Cég2, mint megrendelő és Cég1, mint alvállalkozó szerződést kötöttek 100 millió forint értékben talaj és iszap áthelyezésre. E szerződés keretén belül Cég1 járművei és megfelelő alkatrészeik használatát bérbe adta Cég2-nek, valamint munkaerőt is kölcsönzött.[125]
A fenti szerződésekre hivatkozva Cég3 37 és fél millió forintot, Cég2 több, mint 136 millió forintot, fizetett vissza Cég1-nek, mely így összesen kicsit több, mint 174 millió forintot kapott vissza.[126] Mindeközben az MVH majdnem 196 millió forintot fizetett ki Cég1-nek támogatásként az általa benyújtott 335 millió forint összegű számlák után.[127]
Az ítélet erre nem tér ki sehol, de számomra feltűnő, hogy ezek alapján Cég1 az MVH-tól és a vállalkozóktól összesen kb. 35 millió forinttal többet kapott vissza, mint amennyit ő a projekttel összefüggésben kifizetett!
A Projekt II esetében a Terhelt Cég1 nevében 2011. augusztusában adta be a támogatási kérelem pályázatát az MVH-hoz, amely a kérelmet az MVH 2012 januárjában fogadta be. Terhelt a kérelem mellé többek között Cég3 árajánlatát is csatolta.[128]
A támogatási kérelem jóváhagyása után 2010. februárjában Cég1, mint megrendelő és Cég3, mint vállalkozó között szerződés köttetett több, mint 240 millió forint értékben építési feladatokra, mederkotrásra, halágy kialakítására, gátak és töltések állagjavítására.[129] Ugyanezen a napon Cég3, mint megrendelő és Cég1, mint alvállalkozó szerződést kötöttek halágyak felújítására több, mint 30 millió forint értékben,[130] majd pár nap múlva a telephelyet érintő gépi és kézi földmunkavégzésre több, mint 28 millió forint értékben.[131]
2013. augusztusában Cég1, mint megrendelő és Cég3, mint vállalkozó szerződést kötöttek halágy rekonstrukciós munkálatokra 14 és fél millió forint értékben,[132] majd ezt követően 2013. szeptemberében Cég3, mint megrendelő és Cég1, mint alvállalkozó kötöttek szerződést ugyanerre, kicsit több, mint 10 millió forint értékben.[133]
Cég1, mint megrendelő és Cég3, mint vállalkozó 2014. februárjában szerződést kötött karbantartó műhely átalakításra közel 47 millió forint értékben,[134] de az ezt megelőző napokban Cég3, mint megrendelő és Cég1, mint alvállalkozó összesen 2 különböző szerződést is kötött épületfelújítási munkákra, összesen több, mint 62 millió forint értékben,[135] majd ugyanezen a napon tórekonstrukciós és épületek felújítási munkálataira, több, mint 7 és fél millió forint értékben.[136] Ezt követően, néhány nap múlva már Cég1, mint megrendelő és Cég3, mint vállalkozó között jött létre ugyan azon a napon két különböző szerződés halágy és leeresztő csatorna befejező munkálataira, valamint takarmánytároló- és daráló épület felújítására összesen majdnem 33 millió forint értékben.[137]
Így Cég1, miután kicsit több, mint 334 millió forintot fizetett ki Cég3-nak, kicsit több, mint 139 millió forintot kapott vissza Cég3-tól. Mindeközben Cég1 az MVH-tól több, mint 177 millió forint támogatást kapott a Projekt II. megvalósítására[138].
A pályázati kiírás által támasztott összeférhetetlenségi szabályok alapján[139] a saját munkavégzés tiltott volt, a projektben nem vehetett volna részt kivitelezőként vagy beszállítóként a nyertes ügyféllel összekapcsolható, annak tulajdonában, vagy résztulajdonában álló cég.[140]
A projektek megvalósítását az MVH a kifizetésekhez kapcsolódóan folyamatosan ellenőrizte, több helyszíni szemlét is lefolytatott, többször kérte iratok, számlák, szerződések, építési naplók benyújtását. A Terhelt a szerződésekhez kapcsolódó dokumentumokat úgy nyújtotta be, hogy azokkal elrejtette, hogy a projektek megvalósításában valójában a saját cége is részt vett. Ennek érdekében a Cég2, mint megrendelő és Cég1, mint alvállalkozó, valamint a Cég3, mint megrendelő és Cég1, mint alvállalkozó közötti alvállalkozói szerződéseket, számlákat, teljesítésigazolásokat nem mutatta be, azokat eltitkolta, az építési naplók alvállalkozói nyilvántartási részét nem töltötte ki. Mivel a pályázat megvalósulása során az MVH csak a fővállalkozók összeférhetetlenségét vizsgálta, ezért Cég1 munkavégzésére a projektben nem derült fény, így az MVH a két projektben összesen kb. 373 millió forint támogatást fizetett ki.[141]
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (továbbiakban: OLAF) 2015-ben indított vizsgálatot Cég1 uniós támogatási projektjei kapcsán, melynek eredményeként olyan súlyos szabálytalanságokat tárt fel, hogy a Legfőbb Ügyészség felé büntetőeljárás megindítását kezdeményezte.[142]
Az ügyészi vádirat szerint „mivel a Terhelt1 vádlott által képviselt Kft. nem rendelkezett elegendő pénzügyi eszközzel a támogatással érintett beruházások megvalósításához, Terhelt1 vádlott az utófinanszírozással megvalósuló támogatás jogosulatlan megszerzése érdekében a pályázat elbírálójának megtévesztésével kialakított egy olyan rejtett alvállalkozói láncolatot, mely lehetőséget biztosított a cég1-nek egyrészt arra, hogy a projekt keretében a saját maga által elvégzett munkáért utóbb uniós támogatást kapjon, másrészt pedig, hogy az így megszerzett támogatás egy részét a projekt finanszírozására fordíthassa, megszegve a támogatásra vonatkozó (…) előírásokat.”[143]
3.3.3 Bizonyítás
A bíróság hosszas bizonyítási eljárást folytatott le. Terhelt az eljárás során mindvégig következetesen tagadta bűnösségét. Álláspontja szerint szándékosan bűncselekményt nem követetett el, a támogatások felhasználása jogszerűen történt. A beruházások valóban megvalósultak, az elszámolt költségek mögött tényleges teljesítések állnak. Szerinte a dokumentációk mindenben megfeleltek a pályázati szabályoknak, megtévesztés nem történt. Az OLAF ellőtti meghallgatásán kifejtette, hogy szerinte semmi sem tiltotta, hogy alvállalkozóként részt vegyen a projektben, csak azt, hogy vállalkozóként kivitelezési ajánlatot nyújtson be.[144]
Cég3 ügyvezetője, mint Tanú1 tanúvallomásában kifejtette, hogy a feladatok volumene Cég3 kapacitását felülmúlták, és ezért kellett Cég2-t bevonni. Cég1 eszközeinek felhasználása közös ötlet volt, de a bérbeadás mindig piaci alapon történt, ami így is 20-30 százalékkal olcsóbb volt, mintha neki kellett volna a saját gépeit odaszállítania. Az OLAF előtt úgy nyilatkozott, hogy tisztában volt vele, hogy alvállalkozókat kell bevonnia, a munka jellege és a határidő miatt és mivel Cég1-nek megfelelő gépparkja és munkaereje volt, ezért megállapodott Terhelttel, hogy a munka egy részét alvállalkozóként ő végzi majd el.[145]
Cég2 ügyvezetője, mint Tanú2 azt vallotta, hogy csak a Projekt I. kapcsán ismerte meg Terheltet, cége csak Cég3 alvállalkozójaként vett részt a Projekt I.-ben. Vallomása szerint a pályázat feltételeit nem ismerte és arról sem tudott, hogy kizáró ok lenne Terhelt cégének, Cég1-nek az alvállalkozóként való foglalkoztatása.[146]
A pályázatíró, mint Tanú3 úgy nyilatkozott, hogy semmit sem tudott arról, hogy a tilalom ellenére Cég1 részt vesz a munkafolyamatokban, amely így az értelemszerűen szabálytalan volt. Ha tudott volna erről, jelezte volna Terhelt felé, hogy a pályázati kiírás kizárja a kedvezményezett alvállalkozói bevonását a projektbe.[147]
Tanú4, Tanú5, Tanú6, Tanú7, Tanú8 az MVH részéről a pályázatok elbírálásában, a kifizetések ellenőrzésében vettek részt és lényegében mindegyik tanú vallomásának lényege az volt, hogy az összeférhetetlenséget csak az első vállalkozói szintig vizsgálták. Így, mivel Terhelt az alvállalkozók kilétét elrejtette azzal, hogy az alvállalkozói láncolatot az építési naplókban nem tüntette fel, valamint a keletkezett számlákat, szerződéseket nem nyújtotta be, nem volt lehetőségük felismerni a szabálytalanságot.[148]
Tanú28 külsős szakértőként vizsgálta Projekt I. és Projekt II. során benyújtott dokumentumokat és egyrészt megállapította, hogy az MVH mindkét projekt esetében az elbírálást körültekintően végezte, másrészt álláspontja szerint a pályázó a munkálatok részbeni saját teljesítését „előre megfontoltan, a nemlétező önerő biztosítására egy mesterséges helyzetet teremtve idézte elő”.[149] Véleményezte továbbá, hogy „a szabálytalanul létrehozott alvállalkozói lánc a cég1-nél indokolatlanul magas nyereséghányadot eredményezett”. Tanú28 megállapításában célzott arra, hogy az a tény, hogy már a Projekt I. első helyszíni ellenőrzése alkalmával a Terhelt által is elfogadott helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvben feljegyzésre került, hogy „hogy az építési naplók nyilvántartási oldalai nem lettek feltöltve, az építési naplóban az építés során résztvevők nincsenek regisztrálva” utalhat arra, hogy „a cég1 a projekt alvállalkozói láncának végén saját emberivel végezte el az építési munkákat, mely ténynek az építési naplóban történő feltüntetését elmulasztotta.”[150]
A nyomozás során kihallgatott további tanúk Cég1, Cég3 és Cég2 különböző adminisztratív és fizikai dolgozóik voltak, és vallomásaik egy irányba mutatnak abban a tekintetben, hogy lényegében senki sem emlékezett semmire és egyik tanú sem tudott lényegi nyilatkozatot tenni.[151]
A bizonyítékok értékelése során a bíróság úgy ítélte meg, hogy a Projekt I.-el összefüggésben Cég1, mint megrendelő és Cég3, mint kivitelező között létrejött első két szerződés alapján elvégzett munkák kapcsán nem merült fel szabálytalanság.[152]
Cég1 későbbi alvállalkozói szerepével kapcsolatban azonban a bíróság megállapította, hogy Terheltet „a támogatási és a kifizetési kérelmek kapcsán a kérelmekben foglalt adatok valóságát illetően nyilatkozattételi kötelezettség terhelte”, vagyis nyilatkoznia kellett arról, hogy a vonatkozó jogszabályokat, feltételeket megismerte és azok betartását vállalja.[153]Ennél fogva tisztában kellett lennie azzal, hogy a pályázó alvállalkozóként semmilyen szinten nem kapcsolódhat a projekthez, abban saját munkát nem végezhet, ezt a pályázat alapjául szolgáló jogszabályok eleve kizárják. „Alapvető cél ugyanis, hogy az alvállalkozóként elvégzett munka ellenértékével ne a pályázat nyertese gazdagodjon, hanem független piaci szereplők részesüljenek belőle.”[154] A bíróság külön kiemelte a Terhelt „a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről” szóló 2007. évi XVII. törvény 4. §-ában rögzített kötelességét, mely szerint köteles jóhiszeműen eljárni.[155]
A bíróság az ok-okozati lánc vizsgálatával megállapította, hogy a Cég3, mint megrendelő és Cég1, mint alvállalkozó és a Cég2, mint megrendelő és Cég1, mint alvállalkozó közötti szerződések egyetlen célja az volt, hogy Cég1 „vissza-alvállakoztatásra” kerüljön és ezzel Cég1 részt vegyen a munkában.[156]
A bíróság az ítéletében az alvállalkozói teljesítés elrejtése kapcsán értekezik az építési napló szabályos vezetéséről. Ennek kapcsán megállapítja, hogy az építési napló nyilvántartási részének hiánytalan kitöltése a fővállalkozó, jelen esetben a Cég3 kötelezettsége lett volna, de deklarálja, hogy a Terhelt felelt azért, hogy a „kifizetési kérelemhez kötelezően csatolandó építési naplóban rögzített adatok a valóságnak megfeleljenek”. A bíróség megállapította, hogy a Terhelt a Projekt I.-el összefüggésben a projekt elszámolásához olyan műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet csatolt, melyben Cég2 alvállalkozóként feltüntetésre került, azonban Cég1 nem, valamint olyan építési naplót csatolt, melynek kitöltött oldalaiból „hiányzott az alvállalkozóra vonatkozó nyilvántartási rész, ezzel azt a látszatot keltve, hogy az építés során nem vett részt alvállalkozó a kivitelezési munkálatokban.” Projekt II. esetében Terhelt a projekt elszámolásához csatolta Cég3 „építési naplójának kitöltött oldalait, ugyanakkor nem csatolta az építési naplók alvállalkozókra vonatkozó részeit.” A bíróság szerint „Mindkét projekt esetében megállapítható tehát, hogy az építési napló – szemben a vádlott tárgyaláson előadott védekezésével, mely szerint nem vett részt alvállalkozó a munkában – nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, azokban egyik esetben sem került rögzítésre az egyébként alvállalkozóként eljárt cég1.”[157]
A bíróság a bizonyítási eljárás eredményeként megállapította, hogy Cég1 ügyvezetője, Terhelt, a benyújtott Uniós pályázatának jóváhagyását követően, a beruházás megvalósításához szükséges összegek megszerzése érdekében olyan szabálytalan, a pályázati kiírásba és a kapcsolódó jogszabályi előírásba ütköző alvállalkozói láncolatot hozott létre, amelynek segítségével a saját cégét a fővállalkozó visszafoglalkoztatta, így a saját maga által megrendelt projekten alvállalkozóként saját magának dolgozhatott. Ezt a láncolatot a Terhelt elrejtette az MVH elől azzal, hogy az erre vonatkozó szerződéseket, számlákat, igazolásokat nem nyújtotta be, így alvállalkozóként a láncolat végén a saját cége, vagyis a pályázat nyertese szerepelt. Így Cég1 a saját maga által elvégzett munkáért megszerzett uniós támogatás egy részével az önerőt biztosította egyfajta kettős finanszírozásként, ezzel vagyoni hátrányt okozva a költségvetésnek.[158] Ezzel valós tények elhallgatásával elkövette a költségvetési csalás bűntettét, mely különösen nagy vagyoni hátrányt okozott.[159]
3.3.4 Az építési napló szabálytalan vezetésének szerepe
Az ítéletben az építési napló vezetésével kapcsolatos anomáliák több helyen is előjönnek. A bíróság több helyen hivatkozik arra, hogy az építési napló alvállalkozói nyilvántartása nem lett kitöltve, illetve azok „nem lettek feltöltve”. A szövegkörnyezetből számomra nem derül ki teljesen egyértelműen, hogy a feltöltés alatt az adatokkal való feltöltést (tehát üresen hagyták az alvállalkozói nyilvántartási részt), vagy a pályázati elszámoláshoz való csatolást (a pályázati elszámoló dokumentumok közé való feltöltést) értik-e, ugyanakkor az ítélet bizonyos mondatai arra utalnak[160], hogy az építési napló vezetése eleve szabálytalan volt. Minden esetre – bár ez az ítéletből nem derül ki – a dátumokat ismerve, az építőiparban járatos szakemberként erősen feltételezem, hogy az építési napló vezetése az adott projektekben papír alapon történhetett, hiszen általános építmények építési naplója esetében a 2013. október 1-e után – EU támogatással érintett építmények estében 2014. január 1.-e után – megkezdett, vízgazdálkodási építmények esetében 2014. július 1-e után megkezdett kivitelezések esetében kellett az építési naplót elektronikusan vezetni.[161][162] A fenti dátumok után Cég1, mint megrendelő és Cég3, mint kivitelező között csak két olyan fővállalkozói szerződés jött létre, amelyek esetében az építési naplót már elektronikusan kellett volna vezetni,[163] ugyanakkor az ítéletet szövege alapján feltételezem, hogy az építési napló vezetési szabályok ezek estében sem voltak maradéktalanul betartva, melyeket alább részletesebben is kifejtek majd.
A bíróság bizonyítási eljárásában az építési napló szakszerűtlen (szabálytalan) vezetésének ténye hangsúlyos szerepet kapott, ugyanis a bíróság az építési napló szakszerűtlen vezetését – azaz, hogy az alvállalkozói nyilvántartás rész nem volt kitöltve és hogy Cég1 alvállalkozói teljesítése sehol sem volt bejegyezve – szándékos cselekedetnek ítélte, melynek az volt a célja, hogy Cég1 részvételét a projektekben elfedje. Ugyanakkor itt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a bűncselekményt azáltal követték el, hogy az építési naplót szabálytalanul vezették, hanem a szabálytalan építési napló vezetés a bűnelkövetésnek egy fontos, de nem kizárólagos eszköze volt, melyet a Terheltnek egyenes szándékkal kellett felhasználni a valós tények elhallgatásához, amellyel a költségvetési csalást elkövette.
3.3.5 Az építési napló vezetésével kapcsolatos ellentmondások az ítélet indokolásában
A bíróság az ítélet indokolásának [179] bekezdésében megállapítja, hogy az építési napló nyilvántartási részének hiánytalan kitöltése a fővállalkozó kötelezettsége lett volna. Bár az Épkiv. szövege az elmúlt években rengetegszer változott, a Projekt I. és Projekt II. építésének idején a jelen bekezdésben vizsgált előírások többé-kevésbe azonos tartalmúak voltak. Én most ezért – némileg önkényesen – a Projekt II. -vel kapcsolatban megkötött első szerződés szerződéskötésének időpontjában hatályban lévő Épkiv. szövege alapján vizsgálom a kérdést.
Nulladik lépésként le kell szögeznünk, hogy az ítélet alapján Cég1, mint megrendelő és Cég3, mint kivitelező között Projekt I. esetében összesen 3 darab, Projekt II. esetében összesen 5 darab különböző fővállalkozói szerződés készült. Az Épkiv. és „az épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) előírásaiból levezethető, hogy ha ezek mindegyike önálló szerződés volt és nem az első szerződés kiegészítései, módosításai voltak – ami az ítéletben szereplők alapján nem merült fel – akkor ezek mindegyike önálló fővállalkozó-kivitelezői munkavégzésnek számít és így mindegyikhez önálló építési főnaplónak kellett (volna) tartoznia.[164] Az ítélet szövegezéséből feltételezhető azonban, hogy a projektekhez kapcsolódó építési naplók vezetése nem a kapcsolódó fővállalkozói szerződések szerint történt, mivel a lefoglalt és az ítéletben nevesített építési naplók dátumuk alapján egyes szerződésekhez sehogy sem köthetők.
Az építési napló megnyitása a vonatkozó jogszabályok alapján a fővállalkozó kivitelező feladata és felelőssége volt, azt a munkaterület átvételekor meg kellett nyitnia, az építési napló alvállalkozói nyilvántartását a napló megnyitásakor, vagy ha később került megbízásra az alvállalkozó a megbízása után haladéktalanul ki kellett volna tölteni, abba az alvállalkozó meghatározott adatait fel kellett volna vinnie. Az alvállalkozó kivitelezőnek alvállalkozói naplót kellett volna nyitnia, annak meglétét és vezetését a fővállalkozó kivitelezőnek folyamatosan – de legalább 10 naponta – ellenőriznie kellett volna.[165] Számomra beszédes, hogy a 2011. november 16-ai műszaki átadás-átvételi eljáráson Cég2, mint Cég3 alvállalkozója nevesítve volt, Cég1 azonban nem.[166] Ezek ellenére az ítélet a szabálytalan építési napló vezetést kizárólag Terhelt felelősségnek tudja be,[167] holott neki építtetőként csak az építési napló vezetésének ellenőrzése lett volna a feladata,[168] – ebben a szerepkörben kétség kívül hibázott, mikor nem észrevételezte, hogy az alvállalkozók (tehát saját maga) nincsenek az építési napló nyilvántartási részébe bejegyezve – alvállalkozó kivitelezőként pedig csak a saját alvállalkozói naplójának megnyitása és vezetése.[169]
Minden esetre a bíróság ítéletében elfogadja Cég3 és Cég2 vezetőinek azon érvelését, hogy semmilyen tudomásuk és sejtésük sem volt arról, hogy Terhelt Cég1 vezetőjeként bűncselekményt követ el, valamint életszerűnek fogadja el, hogy Cég3 és Cég2 vezetői semmilyen kivetnivalót nem találtak abban, hogy miután leszerződtek Cég1-el, mint megrendelővel, utána már ők foglalkoztassák vissza Cég1-et a Cég1-nek végzett munka teljesítése érdekében; és így egy sajátos oda-vissza függőségi viszonyba kerülve kifizettessék az általuk és alvállalkozóik alapján végzett munkát Cég1-el, mint megrendelővel, majd azt visszaadják Cég1-nek mint alvállalkozónak.
3.4 A Szolnoki Járásbíróság 4.B.817/2018/20. számú ítélete
3.4.1 Az eset összefoglalása
A büntetőeljárás foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt indult, mivel 2016. októberében egy építkezéssel szomszédos ingatlanon álló lakóépület egy része az építkezés munkagödrébe omlott a munkatérhatároló cölöpsor nem megfelelő kivitelezése miatt[170]. A Vádlottat – aki az építkezés műszaki ellenőre volt – a bíróság végül felmentette a vád alól.[171]
3.4.2 A tényállás
Az ítéleti tényállás szerint Cég1, mint építtető és Cég2, mint fővállalkozó 2016. júniusában fővállalkozási szerződést kötöttek egy építmény megvalósítására. A Cég1 és Cég2 ügyvezetője ugyan az a személy, Tanú1 volt.[172]
Az ilyen jellegű építtetői-kivitelezői felállás leggyakrabban arra utal, hogy a kivitelezést egy ingatlan értékesítő cég végezteti a saját projektépítő cégével.
A kiviteli tervek elkészíttetése a fővállalkozási szerződés alapján a kivitelező, Cég2 feladata volt, a szomszédos épületek szükség szerinti megtámasztásával, megerősítésével egyetemben.[173]
A projektben Cég2, mint kivitelező felelős műszaki vezetője Terhelt, Cég1, mint építtető műszaki ellenőre pedig Vádlott volt.[174]
Cég2 2016. júniusában szerződést kötött Cég3-al a projekt keretében felépítendő épület tartószerkezeti kiviteli terveinek az elkészítésére. A szerződés nem vonatkozott többek között a munkatér lehatárolási, víztelenítési és egyéb vizes szerkezetek, továbbá az építési segédszerkezetek tervezésére. Az elkészült dokumentáció az épület kivitelezéséhez szükséges tartószerkezeti terveken túl a tervezéssel érintett ingatlan nyugati és keleti tekehatáránál húzódó szomszédos épületek alapozásának védelmére is tartalmazott terveket. Azonban a dokumentáció nem tartalmazott terveket a munkagödörnek az ingatlan déli telekhatára felé eső oldalon történő megtámasztására.[175]
A fentiek miatt Terhelt, mint felelős műszaki vezető, Vádlott, mint műszaki ellenőr és a statikus tervező bejárást és egyeztetést tartott az ingatlanon annak érdekében, hogy a statikus tervező nyújtson valamilyen műszaki megoldást a munkagödör déli oldalának megtámasztására. A statikus által kiadott elvi megoldás szerint – mely önmagában nem minősült kiviteli tervnek, s melyet a felelős műszaki vezető kifejezett kérésére Tanú1-nek is elektronikus úton írásban megküldött – a munkagödör déli odalán a szomszédos ingatlanon meglévő épület védelmére az épület mellett, a talajszinttől számított 6,0 méter mély, 0,6 méter átmérőjű, 1,20 méteres tengelykiosztású kútalap[176] sort kellett készíteni munkatérhatárolásként, a csatlakozó épület teljes hosszában.[177]
A cölöpözési munkák két ütemben készültek, a fúrási munkákat Cég2 alvállalkozójaként 2016. július végén Cég4 végezte Terhelt, azaz a felelős műszaki vezető utasítása alapján, köpenycső nélküli technológiával. A cölöpfuratok betonnal történő kiöntését a furatok elkészülte után, 2016. július végén – augusztus elején Cég5 végezte Cég2 alvállalkozójaként. Azonban a furatokat a beáramló talajvíz a fúrás után finom homokkal töltötte fel, így a cölöpök valójában csak kb. 4 méter mélyek lettek, melyeket Terhelt, azaz a felelős műszaki vezető nem ellenőrzött.[178]
A bíróság a tényállásban rögzíti, hogy 2016. szeptember végén Cég2 és a később leomlott lakóépület tulajdonosának fia, Vádlott közreműködésével egyeztetéseket folytattak és megállapodást kötöttek az idegen ingatlan egy részének használati díj fejében történő használatára a munkagödör megközelítése érdekében.[179]
A fent részletezettek szerint, kiviteli tervek hiányában elkészült cölöpsor azonban teherviselésre alkalmatlan volt, mivel a cölöpök csak a terepszint alá mintegy 4 méteres mélységig nyúltak le, miközben a kialakított munkagödör fenékszintje a terepszint alá 5,35 méterig mélyült. Emiatt 2016. október 9-én éjszaka a cölöpsor a munkagödörbe dőlt, mellyel együtt az építkezés déli oldalán a szomszédos ingatlanon álló lakóépület egyik szobája a munkagödörbe omlott. A részben összedőlt épületben ketten tartózkodtak, azonban mivel ők az épület egy másik szobájában aludtak, ezért nem sérültek meg, viszont életük és testi épségük közvetlen veszélybe került.[180]
A bíróság megállapította, hogy Terhelt, azaz a felelős műszaki vezető megfelelő kiviteli terv hiányában készíttette el a munkagödör megtámasztására szolgáló cölöpsort, azonban az a kivitelezés hiányosságai miatt erre alkalmatlan volt, Vádlott pedig, mint műszaki ellenőr az elkészült cölöpsor elkészültét megállapította.[181]
Terheltet, mint a beruházás felelős műszaki vezetőjét a váddal egyezően foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt elítélték.[182]
3.4.3 Bizonyítás
A Vádlott mindvégig tagadta bűnösségét, tanúkénti kihallgatásakor elmondta, hogy a statikus tervezőtől kapott megoldás 6 db betonoszlopot írt elő, melyek elkészültek és ezek meglétét ő ellenőrizte.
Későbbiekben olyan álláspontra helyezkedett, hogy megbízása a károsodott ingatlanon végzett munkára nem is terjedt ki, az oszlopsorra konkrét terv nem is készült így azt ő nem is ellenőrizhette, a védelem kialakítása így az ő tudtán kívül zajlott, a folyamatra nem is volt semmilyen rálátása. Mivel a cölöpsort csak utólag látta, „annak tervezési, kivitelezési munkálataiban nem vett részt, nem vette át az elkészült munkát, ez feladata se volt, ily módon semmilyen formában nem minősíthette annak megfelelőségét.”[183]
Észrevételezte, hogy mivel „az építési naplóban semmilyen módon nem szerepel a károsult ingatlanon végzett munkavégzés, nincs semmilyen adat arra nézve, hogy őt a cég1 megbízta volna a károsodott ingatlanon végzett munkavégzés műszaki ellenőri feladatainak ellátásával.”[184]
Vádlott védőjének álláspontja szerint nem bizonyított az sem, hogy Vádlott egyáltalán a statikusnak az elvi megoldását megkapta, így a Vádlott nem is tudta az elkészült cölöpsort összevetni a tervekkel.[185]
A bíróság megállapította, hogy ugyan a Vádlottnak a Cég1-el kötött szerződése valóban nem tartalmazta a sérült ingatlan helyrajzi számát, de az építkezés szükségszerű velejárója a környező épületek megóvása, így műszaki ellenőri feladata kiterjedt a károsodott ingatlan területén végzett munkákra is,[186] mellyel a szakértői vélemények alapján Vádlott is pontosan tisztában volt. Ezt alátámasztotta többek között az a tény is, hogy Vádlott maga is részt vett a később károsodott ingatlan tulajdonosának fiával történt egyeztetéseken, melyek a munkagödör megközelítését biztosító idegen terület igénybevételére vonatkoztak. [187]
A bíróság megállapította azt is, hogy nem igaz az sem, hogy a Vádlott nem lett volna tisztában a statikus megoldási javaslatával, hiszen tanúként tett vallomásából kiderül, hogy megkapta azt és tisztában volt azzal, hogy mit írt elő a statikus elvi megoldása.[188]
Ugyanakkor a bíróság a tanúvallomások és a szakértői vélemények alapján úgy ítélte meg, hogy ugyan a Vádlott mulasztott azzal, hogy nem kifogásolta, hogy nem készültek kiviteli tervek a partfalmegtámasztásra, azonban az alkalmazott technológia megfelelő kivitelezés esetén jó lett volna. Tehát nem a tervek hiánya, hanem a nem megfelelő kivitelezés volt a közvetlen oka a veszélyhelyzet kialakulásának.[189] A bíróság megállapította, hogy az építési naplóbejegyzésekben nincs rögzítve, hogy a műszaki ellenőr elrendelte volna a cölöpsor készítését és az építési naplóban semmilyen nyoma nincs a cölöpök kivitelezésének.[190] A bíróság álláspontja szerint a Vádlott, mint műszaki ellenőr csak akkor tartozhatott volna felelősséggel a statikus elvi megoldásának betartatásáért, ha „értesítették volna őt a kivitelezésről, jelen lett volna a munkálatok végrehajtásánál és látta volna azt, hogy a furatok nem olyan mélységben készülnek el, ahogy az elő volt írva,” [191] „hiszen a betemetés után a kútoszlopok mélysége nyilvánvalóan nem volt ellenőrizhető.”[192]
A fentiek miatt a bíróság úgy ítélte meg, hogy „kétséget kizáróan bizonyításra került, hogy a vádlott nem szegett meg egyetlen olyan foglalkozási szabályt sem, amely ok-okozati összefüggésben lett volna a tényállásban szereplő balesettel.”[193]
3.4.4 Az építési napló szabálytalan vezetésének szerepe
Az építési napló szakszerűtlen vezetése furcsa mód ennél az ítéletnél „mentőövként” szolgál a Vádlott műszaki ellenőr számára, hiszen a bíróság abból vezeti le a Vádlott ártatlanságát, hogy mivel az építési naplóban nem volt semmilyen nyoma a munkagödröt megtámasztó cölöpsor kivitelezésének[194], ezért a bíróság megítélése szerint a Vádlottnak nem is volt módja arra, hogy a kivitelezést ellenőrizze, hiszen nem értesült a cölöpsor kivitelezéséről, utólag pedig már nem tudta azt ellenőrizni, hogy a cölöpsor megfelelő mélységű-e. Ezáltal a bíróság álláspontja szerint mentesül az esettel kapcsolatban felmerülő kötelezettségei alól.
Az Épkiv előírásai szerint a műszaki ellenőr – többek között – felelős „az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez szükséges jogszabályban előírt dokumentumok (tervek) meglétéért”[195] és „az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért”[196]. Feladata többek között „az építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése, (…) az építési napló(k) ellenőrzése, (…) a hibák, hiányosságok, eltérések feltüntetése az építési naplóban, (…) az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésének elvégzése, a műszakilag indokolt további vizsgálatok meghatározása.”[197] Az építési műszaki ellenőrnek az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában ellenőriznie kell a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását.[198] Az építtetőt hiba, hiányosság megállapításakor azonnal köteles az építési naplóban igazoltan értesíteni.[199]
A fenti jogszabályok – és a saját tapasztalataim – alapján azonban úgy vélem, hogy a Vádlottnak számtalan lehetősége lett volna arra, hogy az ítéletben foglalt körülmények ellenére, az Étv.-ben és az Épkiv.-ben rögzített kötelezettségeinek eleget téve beavatkozzon, például már azzal is, hogy szabályosan jelzi az építési naplóba annak a tényét, hogy a cölöpök szakszerűségét ellenőrizni nem tudta.
A fenti feltételezésem alátámasztására megvizsgáltam a Szolnoki Járásbíróság 4.B.817/2018/20. számú ítéletét megváltoztató másodfokú ítéletet is.
3.5 A Szolnoki Törvényszék 1.Bf.901/2019/6 számú ítélete
3.5.1 Az eset összefoglalása
Az eljárás azért indult, mert a Szolnoki Járásbíróság 4.B.817/2018/20. számú ítéletével – az előző fejezetben tárgyalt ítélettel – szemben az elsőfokon eljáró ügyész fellebbezést jelentett be.[200]
A törvényszék, mint másodfokú bíróság a járásbíróság ítéletét megváltoztatta és Terhelt2–t, mint II. rendű vádlottat – aki a beruházás műszaki ellenőre volt – foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében bűnösnek találta és pénzbüntetésére ítélte.[201]
3.5.2 Bizonyítás
A törvényszék az eljárásában megállapította, hogy a járásbíróság a bizonyítási eljárást megfelelően lefolytatta, de a megállapított tényállást hiányosnak, részben megalapozatlannak ítélte, melynek következtében a járásbíróság tévesen állapította meg a Terhelt2 büntetőjogi felelősségét.[202]
A törvényszék ítéletében hosszasan rávilágít a műszaki ellenőr – az eredeti ítélet bemutatása után általam is felsorolt – az Étv. és az Épkiv. előírásaiban rögzített felelősségeire és kötelezettségeire.[203] Ezek alapján arra az álláspontra jut, hogy ugyan az I. rendű vádlott, azaz a felelős műszaki vezető mulasztása – az, hogy a műszaki ellenőrt nem értesítették – lehetetlenné tette, hogy Terhelt2, mint műszaki ellenőr ellenőrizze a cölöpsor kivitelezését, ugyanakkor az előírt foglalkozási szabály[204] alapján Terhelt2-nek kötelessége lett volna ezt jeleznie építési naplóban az építtető felé, aki ezáltal került volna abba a helyzetbe, hogy a „tervdokumentáció utólagos beszerzésével, talajvizsgálat elrendelésével, akár az egész szerkezet elbontásával tisztázza azt, hogy a cölöpsor alkalmas-e arra a feladatra, hogy az ingatlant megtámassza.”[205]
Tehát a káresemény bekövetkeztéhez vezető okozati lánc első eleme ugyan a felelős műszaki vezető, azaz Terhelt1 szabályszegése[206] volt, azonban a baleset bekövetkeztéhez a műszaki ellenőr azaz Terhelt2 mulasztása is hozzájárult, amikor a szabálytalan építkezésről való tudomásszerzése ellenére az építési naplóba való bejegyzéssel nem értesítette az építtetőt erről, valamint arról, hogy miután őt nem értesítették, így nem tudta az ellenőrzési kötelezettségét teljesíteni. Ezzel Terhelt2 a szabálytalanul elvégzett építkezés tényét gyakorlatilag elfogadta, valamint ezáltal megfosztotta az építtetőt annak az esélyétől, hogy intézkedésével a káreseményhez vezető okfolyamatot megszakítsa. Ezen magatartásával a törvényszék ítélete szerint Terhelt2, azaz a műszaki ellenőr közrehatott a kéresemény és a veszélyhelyzet bekövetkeztében.[207]
3.5.3 Az építési napló szabálytalan vezetésének szerepe
A fenti ítélet rávilágít az építési napló szakszerű (szabályos) vezetésének fontosságára, hiszen kicsi az esélye annak, hogy a műszaki ellenőr „nem vette észre”, hogy a kérdéses cölöpsort az ellenőrzése és felügyelete nélkül, tervek hiányában építették, sokkal inkább arról lehet szó, hogy hanyagsága folytán nem tulajdonított neki jelentőséget, nem látta át annak fontosságát, hogy miért lényeges a később bekövetkezett káresemény tükrében a naplóvezetési szabályok betartása. A törvényszék ítélete alapján ugyanis abban az esetben, ha a szabálytalanul elkészített cölöpsor elkészítését és ellenőrzésének ellehetetlenülésének tényét az építési naplóba bejegyezte volna, mentesült volna a felelőssége alól. Ennél fogva jelen ügy esetében a bűncselekményt a műszaki ellenőr azzal követte el, hogy nem tett eleget a szakszerű építési naplóvezetési kötelezettségeinek. Tehát ebben az esetben a szabálytalan naplóvezetés ténye lényeges volt a bűncselekmény elkövetése szempontjából, annak kifejezett okozója volt.
Ahogy az ítélet is kiemeli, ha a műszaki ellenőr az építési naplóvezetés szabályait megtartva eleget tett volna értesítési kötelezettségének az építtető felé, akkor az építtetőnek lehetősége lett volna arra, hogy tisztázza az elkészült szerkezet alkalmasságát.[208] Saját praxisomban azt tapasztalom viszont, hogy az építtetők a minél nagyobb költség-haszon hányad elérése érdekében nem szívesen invesztálnak „pluszfeladatokba”, vizsgálatokba, pláne úgy, hogy egy laikus építtető nem is biztos, hogy képes felmérni azok fontosságát, jelentőségét. Pedig vannak olyan, „szakmainak tűnő” feladatok, amiket a Méptv. és az Étv. előírásai egyértelműen az építtető felelősségi körbe helyeznek, melyre érdemes az építőipari kivitelezési tevékenység megfelelő szaktudással rendelkező tagjainak felhívniuk az építtető figyelmét.
Az építtető feladata ugyanis – többek között – a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a megfelelő tervezők, műszaki ellenőr és a kivitelező kiválasztása, az építési engedély, vagy a bejelentés tudomásul vételének megszerzése, a kivitelezéshez szükséges, jogszabályokban előírt tartalmú tervek, dokumentumok meglétének biztosítása, az engedélyezési és a kiviteli tervekben szereplők betartatása (!), a kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzése,[209] az építmény elkészültekor, annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok megvalósításának biztosítása.[210] Az építtető feladata továbbá – többek között – az építési napló ellenőrzése, valamint az eltakarásra kerülő szerkezetek eltakarása előtt azok ellenőrzése és ennek dokumentálása az építés naplóban – de ez utóbbi csak abban az esetben, ha nincs megbízva műszaki ellenőr.[211]
Visszatérve tehát a vizsgált ítéletre, ha az építési naplóba a műszaki ellenőr bejegyezte volna annak tényét, hogy a cölöpsor nem a jogszabályoknak megfelelően és az ő felügyelti köréből kivonva épült meg, a felelősség – egy része legalább is biztosan – átszállt volna az építtetőre, hisz kötelessége lett volna az építési naplót folyamatosan ellenőrizni és a jogszabályban előírt tartalmú terveket biztosítani.
3.6 Az ítéletek vizsgálatának összegzése
A vizsgált ítéletekben az előzetes várakozásokkal összhangban a Terheltek bűnössége szempontjából hangsúlyos szerepe volt az építési napló vezetés szabályainak megsértésének. A szakszerűtlen (szabálytalan) naplóvezetés szabályszegése azonban az előzetes várakozásaimmal szemben kevéssé egyértelműen indukálta egyben a bűncselekmény elkövetését is.
A Berettyóújfalui Járásbíróság 1.B.116/2020/28. számú ítéletében (a továbbiakban: Ítélet1) az építési napló szakszerűtlen vezetése hozzájárult a terheltek bűnösségéhez, de nem kizárólagos oka volt annak. Ebben az ügyben a Terheltek az építési napló vezetéssel kapcsolatos szabályszegést hanyag gondatlanságból (ex negligentia) követték el, azonban önmagában ez csak egy közreható ok egy eleme volt a bűnösség alapjául szolgáló veszélyhelyzet kialakulásához vezető ok-okozati láncolatban.
A Fővárosi Törvényszék 3.B.443/2020/58. számú ítéletében (a továbbiakban: Ítélet2) az építési napló szakszerűtlen vezetése nagymértékben hozzájárult a terhelt bűnösségéhez, azonban itt sem az építési napló vezetés szakszerűtlensége okozta önmagában a terhelt bűnösségét, hanem az itt egyértelműen a cselekménynek egyik eszköze volt. Szemben az Ítélet1-ben tárgyalt esettel Terhelt itt dolus directus követte el az építési napló vezetésével kapcsolatos szabályszegést, kifejezetten abból a célból, hogy ezzel valós tényeket hallgasson el és ezzel másokat tévedésbe ejtsen.
A Szolnoki Járásbíróság 4.B.817/2018/20. számú – a Szolnoki Törvényszék által utóbb megváltoztatott – ítéletében (a továbbiakban: Ítélet3) az építési napló vezetéssel kapcsolatos szakszerűtlenség felmentési okként szolgált. Az Ítélet3-ban felmentési okként taglalt szakszerűtlenség azonban nem a Vádlott, azaz a műszaki ellenőr, hanem a felelős műszaki vezető mulasztása volt, melyet úgy ítélt meg a bíróság, hogy mentesíti Vádlottat a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének vádja alól.
A Szolnoki Törvényszék 1.Bf.901/2019/6 számú ítélete (a továbbiakban: Ítélet4) azonban megváltoztatta Ítélet3-at és Vádlottat elítélte. Az ítéletben az építési napló vezetésével kapcsolatos szakszerűtlenség oly annyira hangsúlyos szerepet kapott, hogy kijelenthetjük, hogy az építési napló vezetéssel kapcsolatos szabályszegés egyben a bűncselekmény kiváltó oka, cselekménye is volt. Tehát a három marasztaló ítélettel végződő ítéletből ennél az egynél lehet ok-okozati kapcsolatot felfedezni a naplóvezetéssel kapcsolatos szabályszegés és a bűncselekményt kiváltó cselekmény között. Terhelt cselekményét – az építési napló vezetésének szakszerűtlenségét – mulasztással, ex negligentia követte el.
4. Konklúzió
A vizsgált esetekből kijelenthetjük, hogy igen is vannak olyan esetek, amikor az építési naplóvetéssel kapcsolatos szakszerűtlenség egyben kiváltja a bűncselekmény megvalósulását, azaz az a bűncselekmény cselekményévé válik. Azonban a vizsgált esetek kis száma nem alkalmas arra, hogy következtetéseket vonjunk le ennek arányáról, számáról.
A vizsgált eseteket tovább gondolva azonban arra a következtetésre juthatunk, hogy az építési napló vezetésének szabálytalansága csak abban az esetben tud egy bűncselekmény cselekménye lenni, ha a naplóvezetés szakszerűtlensége önmagában olyan hatást vált ki, vagy olyan hatás elmaradását okozza, mely beállítja a büntetni rendelt cselekményt. Ugyanis, ha a bűncselekményt a szakszerűtlenül vezetett – hamisított – építési napló felhasználása okozza, akkor már a szabálytalan naplóvezetés ténye nem maga a bűncselekmény cselekménye, hanem a cselekmény eszköze a bűncselekményhez vezető okfolyamatban.
Továbbmenve, ha az elkövető szándékosan követi el az építési naplóvezetéssel kapcsolatos szabálytalanságot, akkor a szándékosan szakszerűtlen építési naplóvezetést eszközként használja a céljai elérése érdekében, így ebből következik, hogy olyan építési napló vezetésével kapcsolatos szakszerűtlenséget elkövetni, mely egyben büntetni rendelt cselekményt is beállít, csak gondatlansággal lehet.
Így kijelenthetjük, hogy azok az építési napló vezetésével kapcsolatos szabálytalanságok, melyeket az építőipari kivitelezési tevékenység folyamatának résztvevője gondatlansága okán követ el, társadalomra veszélyes körülmények beállta esetén alkalmasak lehetnek arra is, hogy egyben bűncselekmény elkövetését indukálják.
Irodalomjegyzék
Könyvek
Csehi Zoltán (főszerk.), Bodzási Balázs (szerk.), Tőkey Balázs (szerk.), Bán Dániel et al.: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről kommentárja. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2021.
Karsai Krisztina (szerk.), Gál Andor, Hegedűs István et al.: Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvhöz: Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez. Wolters Kluwer, Budapest, 2022. In.: https://www.scribd.com/document/483813254/nagykommentar-a-bunteto-torvenyk-nyvr (letöltve: 2025.06.13.)
Folyóirat cikkek, publikációk
Pesti Mónika: Építési napló, munkásvédelem, csőposta – Építészek Naptára 1917 Mit írt 100 éve az Építészek Naptára? In.: https://lechnerkozpont.hu/cikk/epitesi-naplo-munkasvedelem-csoposta-epiteszek-naptara-1917 (letöltve: 2025.06.04.)
Tóth Andrásné Polónyi Nóra: A mérnöki szervezet kialakulásának előzményei Budán és Pesten In.: https://www.google.com/url?sa=t&source=web&rct=j&opi=89978449&url=https://epa.oszk.hu/02100/02120/00011/pdf/ORSZ_BPTM_TBM_11_077.pdf&ved=2ahUKEwj62uW_7deNAxXKIBAIHSUHIRQQFnoECBkQAQ&usg=AOvVaw07h6R48Q5lPLiEnpUo6JnA (letöltve: 2025.06.04.)
Egyéb források
4.1.1.43. A munkabalesetek száma nemzetgazdasági ágak szerint KSH Statisztikai Adattábla In.: https://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0043.html (letöltve: 2025.06.13.)
7.1.1.4. Az építőipari termelés értéke építmény-alcsoportonként [millió Ft] KSH Statisztikai Adattábla In.: https://www.ksh.hu/stadat_files/epi/hu/epi0004.html (letöltve: 2025.06.13.)
„A Büntető Törvénykönyvről” szóló T/6958. számú törvényjavaslat In.: https://www.google.com/url?sa=t&source=web&rct=j&opi=89978449&url=https://www.parlament.hu/irom39/06958/06958.pdf&ved=2ahUKEwiO4aG7v-6NAxWT_rsIHVrFBsYQFnoECB4QAQ&usg=AOvVaw1xOuEC-RMZQUSqe5s2G7vu(letöltve: 2025.06.13.)
A Kúria Büntető Kollégiumának Bfv.III.621/2023/16. számú határozata In.: Balogh Zsolt (főszerk.): Kúriai Döntések Bírósági Határozatok 72. évfolyam 2024/8 szám, In.: https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/bh_augusztus_0816_1.pdf (letöltve: 2025.06.12.)
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 60/2009. (V. 12.) közleménye In.: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/60-2009-v-12-szamu-mvh-kozlemeny?_statementlist_WAR_mvhportlet_urlTitle=60-2009-v-12-szamu-mvh-kozlemeny (Letöltve: 2025.06.08.)
Ismeretlen szerző: Bauschreiber in.: https://de.wikipedia.org/wiki/Bauschreiber (letöltve: 2025.06.04.)
Ismeretlen szerző: Bűncselekmény fogalma In.: https://vidakovics.hu/buncselekmeny-fogalma/ (Letöltve: 2024. december 29.)
Ismeretlen szerző: Bűnösség In.: https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C5%B1n%C3%B6ss%C3%A9g (Letöltve: 2024. december 29.)
Ismeretlen szerző: E-építési napló használatáról – lépésenként -2, In.: https://www.fejermek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=410:e-naplo&catid=44&Itemid=190 (letöltve: 2024. december 30.)
Törvények
„A Büntető Törvénykönyvről” szóló 2012. évi C. törvény
„Az épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
„A közigazgatási szabályszegések szankcióiról” szóló 2017. évi CXXV. törvény
„A magyar építészetről” szóló 2023. évi C. törvény
„A polgári perrendtartásról” szóló 2016. évi CXXX. törvény
Rendeletek
„Az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról” szóló 286/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet
„Az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól” szóló 25/2009. (III. 17.) FVM rendelet
„Az építési és a felmérési naplóról” szóló 14/1970. (VI. 6.) ÉVM rendelet
„Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól” szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet
„Az építőipari kivitelezési tevékenységről” szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
Ítéletek
A Berettyóújfalui Járásbíróság 1.B.116/2020/28. számú ítélete
A Fővárosi Törvényszék 3.B.443/2020/58. számú ítélete
A Szolnoki Járásbíróság 4.B.817/2018/20. számú ítélete
A Szolnoki Törvényszék 1.Bf.901/2019/6 számú ítélete
[1] „A magyar építészetről” szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 16. § 23. pont alapján az „építési napló: az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható, a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatát lekövető, jogszabályban meghatározott tartalmú és formájú igazoló dokumentum.”
[2] Méptv. 175.§ (1) c) cb), 176. § (5) b), 178. § (1) bekezdés, „a közigazgatási szabályszegések szankcióiról” szóló 2017. évi CXXV. törvény 1. § (1) bekezdés, 2. § (3) bekezdés a) és c) pont, „az építőipari kivitelezési tevékenységről” szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 24. § „az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól” szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épbír. R.) 2. § c) pont, 3/A. § (1) bekezdés, az Épbír. R. 4. mellékletének 11. és 12. sora
[3] Megjegyzés: a jogilag pontos kifejezés a „szakszerűtlen” naplóvezetés, de én a dolgozatban a köznapibb kifejezést, azaz a „szabálytalan” naplóvezetést is használom, lényegében az előbbi szinonimájaként.
[4] In: https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozatok
[5] Ismeretlen szerző: Bauschreiber in.: https://de.wikipedia.org/wiki/Bauschreiber (letöltve: 2025.06.04.)
[6] Tóth Andrásné Polónyi Nóra: A mérnöki szervezet kialakulásának előzményei Budán és Pesten 78. oldal In.: https://www.google.com/url?sa=t&source=web&rct=j&opi=89978449&url=https://epa.oszk.hu/02100/02120/00011/pdf/ORSZ_BPTM_TBM_11_077.pdf&ved=2ahUKEwj62uW_7deNAxXKIBAIHSUHIRQQFnoECBkQAQ&usg=AOvVaw07h6R48Q5lPLiEnpUo6JnA (letöltve: 2025.06.04.)
[7] Pesti Mónika: Építési napló, munkásvédelem, csőposta – Építészek Naptára 1917 Mit írt 100 éve az Építészek Naptára? In.: https://lechnerkozpont.hu/cikk/epitesi-naplo-munkasvedelem-csoposta-epiteszek-naptara-1917 (letöltve: 2025.06.04.)
[8] „Az építési és a felmérési naplóról” szóló 14/1970. (VI. 6.) ÉVM rendelet (hatályos: 1970.07.01 – 2000.08.16.) (a továbbiakban: ÉVM Rendelet) 2. § (1) bekezdés alapján
[9] ÉVM Rendelet 2. § (2) bek.
[10] ÉVM Rendelet 3. § (2)-(3) bek.: „A megrendelő a vállalkozó bejegyzéseire az ellenőrzési időközben észrevételt, a vállalkozó pedig a megrendelő bejegyzéseire három napon belül ellenészrevételt tehet, a felek egymás bejegyzéseit azonban észrevétel (ellenészrevétel) hiányában is kötelesek aláírni.
A naplóbejegyzés aláírásának elmulasztása a bejegyzésben foglaltak tudomásulvételét jelenti.”
[11] Épkiv. 2013.10.01.-2013.10.01 között hatályos változatának 24. § (3) bek. alapján
[12] „Az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról” szóló 286/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet közlönyállapota alapján
[13] Épkiv. 24. § (1) bek.; Épkiv. 22. § (1) bek.
[14] Épkiv. 24. § (2) bek.
[15] Épkiv. 26. § (1) bek.: „Az e-főnaplót és az e-alnaplót az e rendelet szerinti tartalommal kell vezetni.”
[16] Épkiv. 24. § (4a) bekezdés
[17] Az Épkiv. 27. § (1)-(4) bekezdés alapján és a hivatkozott jogszabályhelyen előírt korlátozásokkal az építési naplóba bejegyzést tehet és betekinthet a naplóvezetésre kötelezett, az építtető, az építtető megbízottja, a beruházáslebonyolító vagy az építési műszaki ellenőr, az építész tervező, a „rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott” címmel rendelkező szakmagyakorló és a tervezői művezető, a napló vezetésére kötelezett alvállalkozó kivitelezővel szerződéses viszonyban álló fővállalkozó kivitelező vagy megrendelő vállalkozó kivitelező, a fővállalkozó kivitelező vagy megrendelő vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője, az építésügyi hatóság és az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban közreműködő, szakkérdést vizsgáló hatóság, a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor, az építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzésére feljogosított hatóság vagy szerv.
[18] Épkiv. 24. § (4b) bek.
[19] Az Épkiv. 6. §-a alapján az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői az építtető, a tervező, a vállalkozó kivitelező, a felelős műszaki vezető, a tervezői művezető, az építési műszaki ellenőr, az építtetői fedezetkezelő, a beruházáslebonyolító, a tervellenőr, a költségszakértő, valamint a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor.
[20] Épkiv. 24/A. § (1) bekezdés
[21] Épkiv. 24/A. § (2) bekezdés
[22] Épkiv. 25. §
[23] Épkiv. 24/B. § (3)-(5) bek.
[24] Épkiv. 26. § (2) bek.
[25] Épkiv. 26. § (2)-(7)
[26] Ismeretlen szerző: E-építési napló használatáról – lépésenként -2, 5. oldal, Melyek az építési napló polgári jogi kapcsolódásai? In.: https://www.fejermek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=410:e-naplo&catid=44&Itemid=190 (letöltve: 2024. december 30.)
[27] Csehi Zoltán (főszerkesztő): 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről kommentárja. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2021., 1777. oldal
[28] Ismeretlen szerző: E-építési napló használatáról – lépésenként -2, 5. oldal, Melyek az építési napló polgári jogi kapcsolódásai? In.: https://www.fejermek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=410:e-naplo&catid=44&Itemid=190 (letöltve: 2024. december 30.)
[29] Ismeretlen szerző: Bűncselekmény fogalma In.: https://vidakovics.hu/buncselekmeny-fogalma/ (Letöltve: 2024. december 29.) felhasználásával
[30] „A Büntető Törvénykönyvről” szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 142-457. §
[31] Ismeretlen szerző: Bűnösség In.: https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C5%B1n%C3%B6ss%C3%A9g (Letöltve: 2024. december 29.) (a továbbiakban: Bűnösség)
[32] Btk. 7. §
[33] Bűnösség: A szándékosság felosztása alapján
[34] Btk. 8. §
[35] Bűnösség: A gondatlanság felosztásaalapján
[36] Btk. 4. § (2) bek.
[37] „A Büntető Törvénykönyvről” szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 142-457. §
[38] Magyar közmondás
[39] Megjegyzés: Egy ítéletben akár több terhelt bűnössége és terheltenként akár több bűncselekmény is megállapításra kerülhetett.
[40] Btk. 165. § (1) bekezdés
[41] Btk. 165. § (2) bekezdés
[42] Btk. 165. § (3) bekezdés
[43] A Kúria Büntető Kollégiumának Bfv.III.621/2023/16. számú határozata In.: Balogh Zsolt (főszerk.): Kúriai Döntések Bírósági Határozatok (online folyóirat) 72. évfolyam 2024/8 szám, In.: https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/bh_augusztus_0816_1.pdf (letöltve: 2025.06.12.) (a továbbiakban: Kúria Bfv.III.621/2023/16. In.: BH) 1331. oldal, [39] bekezdés alapján
[44] Btk. 165. § (4) bekezdés
[45] Kúria Bfv.III.621/2023/16. In.: BH 1331. oldal, [37]-[38] bekezdés alapján
[46] A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) statisztikái szerint éves szinten a halállal végződő munkabalesetek kb. 20-40 százaléka az építőiparban fordul elő.
[47] Btk. 396. § (1) bekezdés
[48] Btk. 396. § (6) bekezdés
[49] Btk. 396. § (7) bekezdés
[50] Btk. 396. § (9) bekezdés a) pont
[51] Btk. 396. § (9) bekezdés b) pont
[52] Btk. 459. § (6) bekezdés c)-e) pont alapján
[53] Btk. 396. § (3)-(5) bekezdés alapján
[54] „A Büntető Törvénykönyvről” szóló T/6958. számú törvényjavaslat In.: https://www.google.com/url?sa=t&source=web&rct=j&opi=89978449&url=https://www.parlament.hu/irom39/06958/06958.pdf&ved=2ahUKEwiO4aG7v-6NAxWT_rsIHVrFBsYQFnoECB4QAQ&usg=AOvVaw1xOuEC-RMZQUSqe5s2G7vu(letöltve: 2025.06.13.)457-458. oldala alapján
[55] Karsai Krisztina (szerk.): Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvhöz (a továbbiakban: Karsai) online In.: https://www.scribd.com/document/483813254/nagykommentar-a-bunteto-torvenyk-nyvr (letöltve: 2025.06.13.) XXXIX. fejezet, Költségvetési csalás, 1. pont, 800. oldal alapján
[56] Karsai In.: https://www.scribd.com/document/483813254/nagykommentar-a-bunteto-torvenyk-nyvr (letöltve: 2025.06.13.) XXXVI. fejezet, Csalás, 2. pont, 757. oldal alapján
[57] Karsai In.: https://www.scribd.com/document/483813254/nagykommentar-a-bunteto-torvenyk-nyvr (letöltve: 2025.06.13.) XXXIX. fejezet, Költségvetési csalás, 2. pont, 801-805. oldal alapján
[58] 7.1.1.4. Az építőipari termelés értéke építmény-alcsoportonként [millió Ft] KSH Statisztikai Adattábla In.: https://www.ksh.hu/stadat_files/epi/hu/epi0004.html (letöltve: 2025.06.13.)
[59] Btk. 345. §
[60] Karsai In.: https://www.scribd.com/document/483813254/nagykommentar-a-bunteto-torvenyk-nyvr (letöltve: 2025.06.13.) XXXIII. fejezet, Hamis magánokirat felhasználása, 2. pont, 680. oldal
[61] „A polgári perrendtartásról” szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 325. §
[62] Karsai In.: https://www.scribd.com/document/483813254/nagykommentar-a-bunteto-torvenyk-nyvr (letöltve: 2025.06.13.) XXXIII. fejezet, Hamis magánokirat felhasználása, 2. pont, 680-681. oldal alapján
[63] Btk. 342. § (1) bekezdés
[64] Btk. 343. § (1) bekezdés
[65] Btk. 342. § (2) bekezdés
[66] Btk. 342. § (3) bekezdés
[67] Pp. 323. § (1) bekezdés
[68] Pp. 323. § (2)-(3) bekezdés
[69] Karsai In.: https://www.scribd.com/document/483813254/nagykommentar-a-bunteto-torvenyk-nyvr (letöltve: 2025.06.13.) XXXIII. fejezet, Közokirat-hamisítás, 1. pont, 672. oldal alapján
[70] Karsai In.: https://www.scribd.com/document/483813254/nagykommentar-a-bunteto-torvenyk-nyvr (letöltve: 2025.06.13.) XXXIII. fejezet, Közokirat-hamisítás, 2. pont, 672-674. oldal alapján
[71] Btk. 342. § (1) bekezdés c) pont
[72] Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pont
[73] Karsai In.: https://www.scribd.com/document/483813254/nagykommentar-a-bunteto-torvenyk-nyvr (letöltve: 2025.06.13.) XXXIII. fejezet, Közokirat-hamisítás, 3. pont, 674-676. oldal alapján
[74] A Berettyóújfalui Járásbíróság 1.B.116/2020/28. számú ítéletének (a továbbiakban: Ítélet1) indokolásának [1] bekezdése alapján
[75] Ítélet1 indokolásának [45]-[46] bekezdése alapján
[76] Btk.165.§ (1) bekezdés szerint: „Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
[77] Ítélet1 rendelkező része alapján
[78] Ítélet1 indokolásának [11]-[26] bekezdése alapján
[79] Ítélet1 indokolásának [29]-[32] bekezdése alapján
[80] Ítélet1 indokolásának [45] bekezdése alapján
[81] Ítélet1 indokolásának [107]-[108] bekezdése alapján
[82] Ítélet1 indokolásának [110] bekezdése alapján
[83] Ítélet1 indokolásának [121]-[122] bekezdése alapján
[84] Ítélet1 indokolásának [29]-[30] bekezdése alapján
[85] Ítélet1 indokolásának [32] bekezdése alapján
[86] Ítélet1 indokolásának [31] bekezdése alapján
[87] Ítélet1 indokolásának [33], [36]-[37] bekezdése alapján
[88] Az Épkiv. 2010.01.01 – 2010.05.14. között hatályos változatának 14. § a) – c) ponjai alapján: „Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a felelős műszaki vezető arról nyilatkozik, hogy
a) az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint
b) az 1. melléklet szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) tervdokumentációnak megfelelően,
c) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték”
[89] Ítélet1 indokolásának [34] bekezdése alapján
[90] Ítélet1 indokolásának [100] bekezdése alapján
[91] Ítélet1 indokolásának [43] bekezdése alapján
[92] Ítélet1 indokolásának [49] bekezdése alapján
[93] Ítélet1 indokolásának [50] bekezdése alapján
[94] Ítélet1 indokolásának [51] bekezdése alapján
[95] Ítélet1 indokolásának [54]-[55] bekezdése alapján
[96] Ítélet1 indokolásának [61] bekezdése alapján
[97] Ítélet1 indokolásának [62]-[63] bekezdése alapján
[98] Ítélet1 indokolásának [64] bekezdése alapján
[99] Ítélet1 indokolásának [67]-[68] bekezdése alapján
[100] Ítélet1 indokolásának [71] bekezdése alapján
[101] Ítélet1 indokolásának [72]-[73] bekezdése alapján
[102] Ítélet1 indokolásának [74] bekezdése alapján
[103] Ítélet1 indokolásának [75] bekezdése alapján
[104] Ítélet1 indokolásának [122] bekezdése alapján
[105] Ítélet1 indokolásának [123] bekezdése alapján
[106] Épkiv. 2010.01.01 – 2010.05.14. között hatályos változatának 13. § (1)-(2) bekezdése
[107] Épkiv. 2010.01.01 – 2010.05.14. között hatályos változatának 13. § (3) a)-d), h) pontja
[108] Épkiv. 2010.01.01 – 2010.05.14. között hatályos változatának 16. § (2) bekezdése
[109] Épkiv. 2010.01.01 – 2010.05.14. között hatályos változatának 16. § (3) a) pontja
[110] Épkiv. 2010.01.01 – 2010.05.14. között hatályos változatának 16. § (3) b), d)-f), i), k), m) ponjai
[111] Épkiv. 2010.01.01 – 2010.05.14. között hatályos változatának 16. § (5) bekezdése
[112] Ítélet1 indokolásának [129] bekezdése alapján
[113] A Fővárosi Törvényszék 3.B.443/2020/58. számú ítéletének (a továbbiakban: Ítélet2) indokolásának [1] bekezdése alapján
[114] Ítélet2 indokolásának [186] bekezdése alapján
[115] Ítélet2 rendelkező része alapján
[116] Ítélet2 indokolásának [56]-[57] bekezdése alapján
[117] Ítélet2 indokolásának [67]-[69] bekezdése alapján
[118] Ítélet2 indokolásának [91]-[94] bekezdése alapján
[119] Ítélet2 indokolásának [165] bekezdése alapján
[120] Ítélet2 indokolásának [70] bekezdése alapján
[121] Ítélet2 indokolásának [72]-[73] bekezdése alapján
[122] Ítélet2 indokolásának [83] bekezdése alapján
[123] Ítélet2 indokolásának [74] bekezdése alapján
[124] Ítélet2 indokolásának [75] bekezdése alapján
[125] Ítélet2 indokolásának [76] bekezdése alapján
[126] Ítélet2 indokolásának [78]-[80] bekezdése alapján
[127] Ítélet2 indokolásának [89]-[90] bekezdése alapján
[128] Ítélet2 indokolásának [92]-[93] bekezdése alapján
[129] Ítélet2 indokolásának [96] bekezdése alapján
[130] Ítélet2 indokolásának [101] bekezdése alapján
[131] Ítélet2 indokolásának [103] bekezdése alapján
[132] Ítélet2 indokolásának [97] bekezdése alapján
[133] Ítélet2 indokolásának [104] bekezdése alapján
[134] Ítélet2 indokolásának [98] bekezdése alapján
[135] Ítélet2 indokolásának [105]-[106] bekezdése alapján
[136] Ítélet2 indokolásának [107] bekezdése alapján
[137] Ítélet2 indokolásának [99] bekezdése alapján
[138] Ítélet2 indokolásának [117]-[118] bekezdése alapján
[139] A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 60/2009. (V. 12.) közleményének II. fejezet 3.1 pontja alapján In.: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/60-2009-v-12-szamu-mvh-kozlemeny?_statementlist_WAR_mvhportlet_urlTitle=60-2009-v-12-szamu-mvh-kozlemeny (Letöltve: 2025.06.08.)
[140] Ez az előírás „az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól” szóló 25/2009. (III. 17.) FVM rendelet 2010.03.26-án hatályban lévő szövegének 24. § (1) bekezdés e) pontján alapult: „az ügyfél köteles legalább két – egy elfogadott és egy vagy több el nem fogadott – árajánlatot a támogatási kérelméhez csatolni. Amennyiben a támogatási kérelemben a drágább árajánlatot szerepelteti elszámolható költségként, úgy azt köteles megindokolni. Az árajánlatok nem származhatnak az ügyfél saját vagy kapcsolt vállalkozásától vagy olyan vállalkozástól, amelyben az ügyfél tulajdoni hányaddal rendelkezik, ugyanez a feltétel vonatkozik a kivitelezőkre és a beszállítókra.”
[141] Ítélet2 indokolásának [81]-[90], [110]-[118] bekezdése alapján
[142] Ítélet2 indokolásának [139]-[140] bekezdése alapján
[143] Ítélet2 indokolásának [6] bekezdése
[144] Ítélet2 indokolásának [123]-[126] bekezdése alapján
[145] Ítélet2 indokolásának [127]-[129] bekezdése alapján
[146] Ítélet2 indokolásának [131] bekezdése alapján
[147] Ítélet2 indokolásának [130], [173] bekezdése alapján
[148] Ítélet2 indokolásának [132]-[135] bekezdése alapján
[149] Ítélet2 indokolásának [136] bekezdése alapján
[150] Ítélet2 indokolásának [137] bekezdése alapján
[151] Ítélet2 indokolásának [138] bekezdése alapján
[152] Ítélet2 indokolásának [170] bekezdése alapján
[153] Ítélet2 indokolásának [169] bekezdése alapján
[154] Ítélet2 indokolásának [171]-[173] bekezdése alapján
[155] Ítélet2 indokolásának [174] bekezdése alapján
[156] Ítélet2 indokolásának [175] bekezdése alapján
[157] Ítélet2 indokolásának [178]-[179] bekezdése alapján
[158] Ítélet2 indokolásának [181]-[182] bekezdése alapján
[159] Ítélet2 indokolásának [186] bekezdése alapján
[160] Ítélet2 indokolásának [179] bekezdése: „(…) Az építési napló nyilvántartási részének hiánytalan kitöltése a fővállalkozó – jelen esetben a cég3 – kötelezettsége lett volna (…)”
[161] Épkiv. (2013.10.01-én hatályos változat) 24. § (3) bekezdése, 42. § (6) bekezdése és 42. § (7) bekezdés a)-b) pontja alapján.
[162] Megjegyzés: Észrevételezem, hogy az Ítélet2 indokolásának [178] bekezdése téves információkat tartalmaz.
[163] Cég1 mint megrendelő és Cég3 mint kivitelező között 2014 február 10-én és 2014. február 15-én létrejött azon építési szerződések, amelyek általános építmények építési munkáira vonatkoznak.
[164] „Az épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) (2012.04.14-én hatályos változat) 39/A. § (6) bekezdés, Épkiv. (2012.05.31-én hatályos változat) 3. § (1)-(3) bekezdés, 12. § (1) b) bd), 12. § (1) d), 12. § (2) b), 24-27. §
[165] Épkiv. (2012.05.31-én hatályos változat) 12. § (2) b) és f) pont; 24. § (5) b) pont; 24. § (7) bekezdés; 25. §; 26. § (6) bekezdés i) pont; 27. § (3), (4), (9) (10) bekezdések alapján
[166] Ítélet2 indokolásának [86] bekezdése alapján
[167] Ítélet2 indokolásának [87] bekezdése alapján: „Az építési napló hiányos kitöltésével a vádlott azt a látszatot keltette, hogy az építkezés során a cég2-n kívül más alvállalkozó nem vett részt kivitelezési munkálatokban, megakadályozva ezzel a pályázatok megvalósításának teljeskörű ellenőrzését.”
[168] Épkiv. (2012.05.31-én hatályos változat) 7. § (2) e) pont alapján
[169] Épkiv. (2012.05.31-én hatályos változat) 12. § alapján; Az alvállalkozó kivitelező maga is vállalkozó kivitelezőnek számít, csak az ő építtetője a fővállalkozó kivitelező.
[170] A Szolnoki Járásbíróság 4.B.817/2018/20. számú ítéletének (a továbbiakban: Ítélet3) 4. oldalának 5-6. bekezdése alapján
[171] Ítélet3 rendelkező része alapján
[172] Ítélet3 6. oldalának 6-7. bekezdése alapján
[173] Ítélet3 6. oldalának 8. és 7. oldal 1. bekezdése alapján
[174] Ítélet3 7. oldalának 3-4. bekezdése alapján
[175] Ítélet3 7. oldalának 8. bekezdése és 8. oldalának 1-3. bekezdése alapján
[176] Megjegyzés: Ezek szakszerűen valójában cölöpök és nem kútalapok, tehát egy cölöpsor épült, aminek nem a szomszédos épület „aláalapozása”, hanem a munkagödör oldalfalának megtámasztása volt a feladata.
[177] Ítélet3 8. oldalának 4-7. bekezdése alapján
[178] Ítélet3 8. oldalának 8. bekezdése és 9. oldalának 1-2. bekezdése alapján
[179] Ítélet3 9 oldalának 3. bekezdése alapján
[180] Ítélet3 9 oldalának 4-6. bekezdése alapján
[181] Ítélet3 10 oldalának 1-2. bekezdése alapján
[182] Ítélet3 10 oldalának 3. bekezdése alapján
[183] Ítélet3 11 oldalának 4. bekezdése alapján
[184] Ítélet3 11 oldalának 5. bekezdése alapján
[185] Ítélet3 12 oldalának 2. bekezdése alapján
[186] Ítélet3 13 oldalának 3. bekezdése alapján
[187] Ítélet3 14 oldalának 5-6. bekezdése alapján
[188] Ítélet3 14 oldalának 7-9. bekezdése alapján
[189] Ítélet3 16 oldalának 3., 6-7. bekezdése alapján
[190] Ítélet3 15 oldalának 3. bekezdése alapján
[191] Ítélet3 17 oldalának 5. bekezdése alapján
[192] Ítélet3 17 oldalának 7. bekezdése alapján
[193] Ítélet3 19 oldalának 1. bekezdése alapján
[194] Az Épkiv.-nek a kivitelezés időpontjában, 2016.10.13-ig hatályos változatának 24. § (4a) bekezdése alapján „az építési naplót naprakész állapotban kell tartani”
[195] Épkiv. (2016.10.13-én hatályos változat) 16. § (3) bekezdés a) pontjára figyelemmel az Étv. (2016.08.31-én hatályos változat) 43. § (1) bekezdés f) pont
[196] Épkiv. (2016.10.13-én hatályos változat) 16. § (3) bekezdés a) pontjára figyelemmel az Étv. (2016.08.31-én hatályos változat) 43. § (1) bekezdés h) pont
[197] Épkiv. (2016.10.13-én hatályos változat) 16. § (3) bekezdés b), d), e), g) pont
[198] Épkiv. (2016.10.13-én hatályos változat) 16. § (2) bekezdés
[199] Épkiv. (2016.10.13-én hatályos változat) 16. § (5) bekezdés
[200] A Szolnoki Törvényszék 1.Bf.901/2019/6 számú ítéletének (a továbbiakban: Ítélet4) indokolásának [2] bekezdése alapján
[201] Ítélet4 rendelkező része alapján
[202] Ítélet4 indokolásának [18]-[19] bekezdése alapján
[203] Ítélet4 indokolásának [22], [26]-[31] bekezdése alapján
[204] Épkiv. (2016.10.13-én hatályos változat) 16. § (5) bekezdés alapján: „Az építési műszaki ellenőr hiba, hiányosság megállapításáról, a terv és a szerződés szerinti teljesítést befolyásoló minden körülményről köteles az építtetőt – az építési naplóban igazoltan – haladéktalanul értesíteni.”
[205] Ítélet4 indokolásának [36]-[39] bekezdése alapján
[206] Az, hogy a műszaki ellenőr távollétében, annak értesítése és felügyelete, valamint megfelelő tervek és vizsgálatok nélkül egy teherviselésre alkalmatlan cölöpsort alakítottak ki.
[207] Ítélet4 indokolásának [55]-[60] bekezdése alapján
[208] Ítélet4 indokolásának [39] bekezdése alapján
[209] Megjegyzés: Az itt felsoroltak közül amennyiben sor kerül műszaki ellenőr megbízására, úgy az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez szükséges, jogszabályban előírt dokumentumok, tervek megléte és az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzése a műszaki ellenőr felelősségi körébe kerül, de például az engedélyezési és a kiviteli tervekben szereplők betartatása továbbra is építtetői felelősség marad!
.[210] Méptv. 66. § (2) bekezdése alapján
[211] Épkiv. 7. § (2) bekezdés alapján