Gyakorló építészként és műszaki ellenőrként gyakran felmerülő kérdés – főleg a kivitelezésben – az egyes termékek beépíthetőségének kérdése. A globális on-line piac elérésének lehetőségével hazánkban is megjelentek a különböző kínai és távolkeleti webáruházak, amelyek a nálunk megszokott árak töredékéért kínálják a csodásabbnál csodásabb termékeiket, köztük rengetek építési terméket. De vajon be lehet -e (szabad -e) építeni jogszerűen egy Temu-ról rendelt csaptelepet? Használhatunk-e kínai csodafestéket, mely amellett, hogy – a gyártó állítása szerint – jobb is, mint az itthon forgalomba kerülő társa, még jelentősen olcsóbb is? Ha igen, akkor milyen jogszabályi feltételrendszer mentén lehet forgalomba hozni és felhasználni ezeket? Jelen dolgozatomban ennek próbálok utánajárni.
Építési termékek betervezése és beépítése
Általános szabályként le kell szögeznünk, hogy Magyarországon az épületekbe, építményekbe csak olyan építési termékek[1] tervezhetők és építhetők be, melyek – amellett, hogy építési terméknek minősülnek – teljesítik azokat az alapvető és elvárható – számukra előírt – követelményeket, amelyeket teljesíteniük kell ahhoz, hogy az az építmény, amelybe betervezték és beépítették őket, a tervezett rendeltetését rendeltetésszerűen és biztonságosan ellátni képes legyen.[2]
Fontos tisztáznunk, hogy mi számít építési terméknek: Ahogy az előző bekezdésben is utaltam rá, a magyar szabályozás az építési termék fogalmát egy az egyben az Európai Uniós jogból vezeti le. „Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről” szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikk 1. pontja alapján: „építési termék: bármely olyan termék vagy készlet[3], amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét.”
Építési termékek forgalomba hozatala
Az Európai Unióban – így Magyarországon is – csak olyan építési termékek hozhatók forgalomba, amelyek megfelelnek a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak.[4]
Általános esetben harmonizált szabvány[5] által szabályozott építési termék esetében, vagy ha a termék megfelel egy, a termék vonatkozásában kiadott európai műszaki értékelésnek[6], a terméknek teljesítménynyilatkozattal kell rendelkeznie. A teljesítménynyilatkozatot a gyártónak a forgalomba hozatalkor kell kiállítania a termék teljesítményére vonatkozóan és elkészítésével felelősséget vállal azért, hogy az építési termék megfelel a nyilatkozatban rögzített teljesítménynek.[7] A teljesítménynyilatkozat alapja egy, a teljesítmény állandóságára vonatkozó előírás szerinti értékelési és ellenőrzési rendszerrel kapcsolatos valamennyi releváns elemet feltüntető műszaki dokumentáció (a továbbiakban: műszaki dokumentáció), melyet a gyártónak a teljesítménynyilatkozattal együtt, az építési termék forgalomba hozatalát követő minimum 10 évig meg kell őriznie.[8]
A teljesítménynyilatkozattal rendelkező termékeket CE jelöléssel kell ellátni. A teljesítménynyilatkozattal nem rendelkező termékek nem kaphatnak CE jelölést. A CE jelölés elhelyezésével a gyártók felelősséget vállalnak azért, hogy az építési termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek, valamint az uniós jogszabályokban megállapított alkalmazandó követelménynek. A CE jelölést az építési termék forgalomba hozatala előtt, jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell feltüntetni az építési terméken vagy az ahhoz csatolt címkén. Amennyiben a termék jellege miatt ez nem lehetséges, vagy nem indokolt, a jelölést a csomagoláson, illetve a kísérő dokumentáción helyezik el.[9]
Harmadik országból származó építési termékek importja
Harmadik országból származó építési termékek importja előtt az importőrnek[10] kötelessége meggyőződni arról, hogy a gyártó elvégezte a teljesítmény állandóságának értékelését és ellenőrzését, elkészítette a műszaki dokumentációt és kiállította a teljesítménynyilatkozatot. Kötelessége ellenőrizni továbbá, hogy a terméken – amennyiben ez kötelező – fel van tüntetve az előírt CE jelölés, a termékhez mellékelték az előírt műszaki dokumentációt, valamint a terméken, a vagy csomagoláson szerepel a termék azonosítását lehetővé tevő típus-, tétel- vagy sorozatszám, valamint a gyártó neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy bejegyzett védjegye és az az értesítési címe, ahol a gyártóval kapcsolatba is lehet lépni.[11] Az importált terméken, vagy csomagolásán a fentieken túl az importőr nevét, kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és az értesítési címét is fel kell tüntetni, valamint a termékhez magyar nyelvű használati utasítást és biztonsági tájékoztatót is mellékelni kell.[12]
Fontos, hogy amennyiben egy importőr vagy forgalmazó a saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy terméket, illetve olyan módon módosít egy már forgalomba hozott építési terméket, ami befolyásolhatja a termék teljesítménynyilatkozatnak való megfelelőségét, úgy az importőrt vagy a forgalmazót már gyártónak kell tekinteni, és így rá a gyártókra vonatkozó szabályok és kötelezettségek vonatkoznak![13]
Vámkezelés
Harmadik országból származó építési termékek importjakor a terméket vámkezelési eljárásnak kell alávetni. Ennek nulladik lépéseként az importőrnek vámazonosító számot (EORI számot) kell igényelnie.[14] Az EORI szám az EU egész területén érvényes azonosító szám. Egyes termékek Európai Unióba történő behozatalához az Európai Unió által felhatalmazott hatóság engedélyére van szükség, mivel bizonyos áruk meghatározott országokból történő behozatala megtiltható vagy korlátozható. Ennek ellenőrzésére szolgál az online integrált vámtarifa-adatbázis (TARIC). A TARIC (TARif Intégré de la Communauté) olyan adatbázis, amely a kereskedelmi és mezőgazdasági jogszabályokat összehozza a vámtarifákkal. Ez biztosítja az uniós országok általi egységes alkalmazást, valamint egyértelmű áttekintést nyújt az EU-ba történő behozatalban, illetve az EU-ból történő kivitelben részt vevő felek által hozandó valamennyi intézkedésről.
A vámeljárás hivatalosan a vám-árunyilatkozat[15] benyújtásával indul[16]. Ez egy olyan, a nemzetközi küldeményeket hagyományosan kísérő okmány, amely információkat tartalmaz az áru jellegére, értékére, címzettjére és a küldemény végső rendeltetési helyére vonatkozóan. Tartalmazz többek között az importőr adatait (EORI számmal), az áru leírását és vámtarifaszámát (TARIC kód), a származási országot, a mennyiségi adatokat, a kereskedelmi értéket (számla alapján), szállítási és biztosítási költségeket. Az eljárásban további dokumentumok benyújtása is szükséges lehet, például szállítási dokumentumok, csomagjegyzék, származási igazolás, engedélyek, tanúsítványok, stb.[17] A vámvizsgálat során a vámhivatal a benyújtott kérelem formai vizsgálata után[18] megvizsgálja magát az árut is[19]. A vámhatóság vámhatározatot hoz, amely tartalmazza a fizetendő vámot és adókat is.[20] Amennyiben teljesülnek a szükséges feltételek, valamint az árura nem vonatkozik semmilyen tiltó rendelkezés, továbbá, ha keletkezett vámfizetési kötelezettség és azt megfizették, a vámhatóságnak át kell engednie az árut[21] az importőr részére. Ez után a szabad forgalomba bocsátott státuszú árú eladható, felhasználható az EU-n belül.[22]
Zárszó
A harmadik országból sikeresen importált, CE jellel rendelkező, vámeljáráson átesett építési termékek beépítése és betervezése előtt utolsó lépésként azt szükséges még tisztázni, hogy teljesülnek-e „az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól” szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet előírásai. Ha ez is teljesül, a harmadik országból importált építési termék beépíthető.
A szerző Miklósi Tibor okleveles építészmérnök, jogi szakokleveles mérnök, építész tervező, felelős műszaki vezető, építési műszaki ellenőr. Jelen dolgozat jogi szakokleveles mérnök képzésen, nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga témakörben készült 2025. májusában. A fenti cikk, vagy bármely részének továbbközlése csak a szerző és a forrás megnevezésével engedélyezett! Minden jog fenntartva!
[1] „A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 16. § 28. pontja alapján: „építési termék: az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikk 1. pontja szerinti építési termék”
[2] Méptv. 184. §
[3] 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pont alapján: „készlet: egyetlen gyártó által, legalább két külön elemből álló együttesként forgalomba hozott építési termék, amelyet össze kell szerelni ahhoz, hogy az építménybe be lehessen építeni”
[4] 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (1) bekezdés
[5] 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 11. pont alapján: „harmonizált szabvány: a 98/34/EK irányelv I. mellékletében felsorolt valamelyik európai szabványügyi testület által, ugyanezen irányelv 6. cikkének megfelelően a Bizottság kérelme alapján elfogadott szabvány.”
[6] 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 13. pont alapján: „európai műszaki értékelés: az építési termék teljesítményének az alapvető jellemzői vonatkozásában a megfelelő európai értékelési dokumentummal összhangban végzett dokumentált értékelése.”
[7] 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk
[8] 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (1)-(2) bek.
[9] 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8.-9. cikk
[10] 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 21. pont alapján: „importőr: az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki harmadik országból származó építési terméket hoz forgalomba az uniós piacon”
[11] 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (2) bek.
[12] 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (3)(4) bek.
[13] 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikk
[14] „az Uniós Vámkódex létrehozásáról” szóló 2013. október 9.-ei 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) 2. fejezet 9 cikk (1) bek.
[15] Vámkódex 5. cikk 12. pont alapján: „vám-árunyilatkozat: azon cselekmény, amellyel valamely személy az előírt formában és módon jelzi azon szándékát, hogy az árut egy adott vámeljárás alá kívánja vonni, adott esetben jelezve bármely alkalmazandó különleges rendelkezést”
[16] Vámkódex 158. cikk (1) bek.
[17] Vámkódex 163. cikk
[18] Vámkódex 172. cikk (1) bek.
[19] Vámkódex 188.-190. cikk
[20] Vámkódex 102. cikk.
[21] Vámkódex 194-195. cikk
[22] Vámkódex 201. cikk